Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Gohér Mihály: Zipernowsky-Déry-Bláthy, a transzformátorrendszer három magyar feltalálója

Faraday tói függetlenül Joseph Henry 1832-ben a New York állambeli Albany város akadémiáján mutatta be kísérletét: egy nyitott vasmagon elhelyezett tekercs áramkörének megszakításakor az áramkör két elektródja között szikrát kapott (1. ábra, b)).

1836-ban C. J. Page washingtoni professzor rájött, hogy ha egy tekercs áramát megszakítják, ennek megcsapolásai között is szikrákat lehet kapni (1. ábra, c)). Ezzel fölfedezte az autotranszformátor (booster) lényegét.

Az angol N. I. Gallan 1837-ben két, galvánosan össze nem kötött részre osztotta Page tekercsét; az egyik tekercs áramkörét megszakítva, a másiknak a két vége között szikrákat létesített (1. ábra, d)).

a)

1. ábra

A transzformátor-elv fejlődése.

278

a) Faraday 1831.

b) Henry 1832.

c) Page 1836.

d) Callan 1837.

e) Varley 1856.

f) Grove 1868.

g) Gaulard és Gibbs 1882.

h) Zipernowsky—

Déri—Bláthy 1885.