Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
Az ,,A” riport a MÁV próbafázisváltón végzett vizsgálatok analízise. A MÁV egységmozdonyára tervezett fázisváltó veszteségeinek számításához az előbb említett vizsgálati eredményeknek, valamint a változó állandóknak összefoglalását tartalmazza, vonatkoztatva a fázisváltó primer tekercselésének változott menetszámára. A ,,B” riport a MÁV egységmozdony fázis váltójának a mágnestekercs hőmérséklet-emelkedés végértékének a számítását tartalmazza. A ,,C” és az ,,F” riportok az átmeneti hőmérsékletek problémáival foglalkoznak. A ,,D” riport az osztrák fázis váltó vízzel hűtött forgórészén végzett melegedési kísérletet analizálja. Az ,,E” riport a fázisváltó forgórésznek a különböző terhelésekhez szükséges gerjesztés számítását adja. A ,,D” riportban levő számítás eredménye különösen fontos a ,,B” riporttal kapcsolatban. Mutatja, hogy gondos műhelymunkával lényegesen jobb hűtést lehet elérni, mint amilyent az előre megajánlott garanciákban a rendelőnek megadtak. Kandó a fázisváltós villamosítási rendszerről a műszaki lapokban nem közölt semmit. Összesen egy német és egy angol nyelvű, ceruzával írott fogalmazvány maradt fenn. Az angol címe: 7. »The „Kandó” phase converter-railway-traction-system.« Ezt az ismertetést Kandó valószínűleg 1930 novemberében írhatta, a Metropolitan Vickers Gyár részére, amely az English Electric gyár helyett az angol kincstár részéről az angol kölcsönakcióval kapcsolatosan a villamos alkatrészek legyártására már ki volt jelölve, de a Metro-Vick még csak tárgyalásban volt a munka esetleges elvállalását illetőleg. A tömör stílusban megírt leírásnak két fő része van. Az elsőben Kandó a fázisváltós rendszer próbamozdonyának ismertetésével egyúttal a fázisváltós rendszer előnyeit is felsorolja. A második részben a fázisváltónak a fázisból való kiesése elleni stabilitását ismerteti, melynek kapcsán a fázisváltó szerkesztésénél figyelembe veendő azon speciális elgondolásokról is tesz említést, amelyek a gép stabilitását biztosítják. 8. Samarjay Lajoshoz, a MÁV akkori igazgatójához 1920. március 27-én írott levelének egy vizes másolata maradt meg, amelyben a Kelenföld—Adonyszabolcsi vasútvonal villamosítására vonatkozó költségadatokat közöl. A MÁV részére tervezett mozdony árát az olasz Giovi mozdony árával veti össze, amelyeknek tételes kalkulációit is megadja, valamint költségadatokat is közöl a munkavezetékre vonatkozólag. 9. ,,Elektrifikáljon-e a MÁV?” Egy budapesti napilapban a MÁV villamosítási tervével kapcsolatban egy rosszindulatú bírálat jelent meg. Ennek megválaszolására írta Kandó e cikket, de megállapítani nem sikerült, hogy melyik lapban és mikor jelent meg nyomtatásban. A ceruzával írott fogalmazványon a Ganz Villamossági Gyár levelezési osztályának „1/17” dátum jelzése bizo-216
