Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Manndorff Béla: Kandó Kálmán

amit „irka-firkával” kellene elpocsékolnia. Többször említette munkatársai előtt: „Két fajta ember van a világon. Az egyik fajta szerkeszt, alkot, új ideáknak formál testet; a másik fajta pedig megírja mindazt, amit az előbbi tevékenykedett. Én az előbbi fajtához tartozom!” Xem mintha nem értékelte volna a szakirodalmi munkásságot, de amint Verebély professzor jellemzően írja róla: . soha nyugodni nem tudó szelleme lázas sietéssel mindig csak a töretlen utakra vágyott, nem hagyva időt a feltárt új anyag rendszeres és mások számára is hozzáférhető feldolgozására.”

Kandó legelső szakelőadását 1900. november 10-én tartotta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet egyetemes szakülésén ,,Az elektromos vontatás nagyvasutakon nagyfeszültségű váltóárammal” cím alatt, melynek szövege a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXXIV. kötet XXI. füzetében jelent meg. Kandó ezen első szakirodalmi művét a Ganz és Társa R. T. Elektromos Gyára 1901-ben különlenyomatban is megörökítette. Ennek egy példányát, amit Kandó a következő sajátkezű ajánlásával látott el: „Kedves Atyámnak fiúi szeretettel Kandó Kálmán”, leánya, özv. Dobrovits Lajosné, a Magyar Műszaki Egyetem Könyvtárának adományozta.

Kandó e tanulmányában a vasútvillamosításnak azon három előnyét emeli ki. amelyek ..megérlelték az elektromos trakció kérdését a nagy vasutakon”. Ezek közül az utazóközönséget legjobban érdeklő két kérdés: a kőszénfüst elmaradása és a sebesség remélt jelentékeny fokozása. A világ első nagyvasúti villamosításának elsőrendű fontos célja az Ohio és Baltimore vasút Ohio város vasúti állomásait összekötő alagútjaiban a füst kiküszöbölése volt.

A sebesség növelése — miként Kandó megjegyzi — „még akadémikus értékű, mert az eddigi kísérleteknél még a gőzlokomotívokkal elért sebességeket sem érték el, nemhogy túlszárnyalták volna” . . . „de kétségtelen, hogv az elektromos vontatás a vonatok sebességének növeléséhez hozzá fog járulni.” A továbbiakban a következőket írja: „A harmadik, az előbbieknél még fontosabb előnye az elektromos trakciónak, mint elektromos munkaátvitelnek az. hogy helyhez kötött természeti erőket, jelesen vízierőket használhat fel vasútvontatásra, különösen olyan országban, mint Olaszország, ahol kőszéntelepek nincsenek, csak silány minőségű lignit, amely lokomotív fűtésre nem alkalmas, de több, mint másfél millió lóerőnvi megbízható nyers vízierő van kihasználatlanul a vasúti vonalak mentén. Itt az elektromos vontatás bevezetése fontos nemzetgazdasági kérdés, mert az a vasúti közlekedést a vízierő kihasználásával a külföldi széntermelés konjunktúrájától függetlenné tenné. De a nemzetgazdasági fontosság nemcsak abban rejlik, hogy a pénznek a szénért való külföldre vándorlását csökkenti, hanem abban is, hogy olyan vízierők hasznosítását teszi lehetővé, melyek számára olyan mértékű ipari erőfogyasztás nem volna biztosítható, mely a vízművek kiépítését megokolttá tenné; de ha a vasút áll a fogyasztók közé, a kiépítés lehetővé lesz és az erő fölöslegét olcsón bocsáthat ják az ipar rendelkezésére.” Tehát már itt megcsillan Kandó azon elgondolása, mely szerint a vasutak villamosítását nem mint önmagában álló különleges