Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
előálló giroszkópikus hatást ki lehessen küszöbölni. Az átalakított mozdony négypólusú fázisváltóját a mozdony kerethez mereven lehetett felerősíteni. 3. A forgórész hűtésére — levegő helyett vizet alkalmazott, amit a forgórész fogaiba mart hornyokba szerelt hűtőcsöveken keresztül egy szivattyú keringetett. * 4. Az állórész hűtését biztosító olaj termoszifonhatás, azaz a hideg és meleg olaj hőmérsékletkülönbségének megfelelő fajsúlykülönbség hatása alatt, állandó keringésben van. Az üzemközben felmelegedett olaj a fázisváltó két oldalán függőlegesen elhelyezett bordás hűtőcsövek segítségével adja át melegét a fázisváltó felett elhelyezett szellőztető által e csövek között átszívott levegőnek. ö. A fázisváltónak szinkron fordulatra való felpörgetését egy kétfázisú rövidrezárt motor végzi, melynek primer gombolyítása a felgyorsítás alatt a nagyfeszültségű gombolvítás földre kapcsolt végére sorosan van kapcsolva. Ez feleslegessé tette az első próbamozdony nagy akkumulátortelepét, amely a fázisváltó forgórész felgyorsítását végző, motorként kapcsolt gerjesztő táplálására szolgált. G. Az első fázisváltó üzemben való túlterhelésének kipróbálása végett Kandó az első próbamozdony két hajtómotorjának teljesítményét lényegesen nagyobbra tervezte, mint a fázisváltóét. — Miután a mozdony üzemi próbái igazolták az előzetes számítások helyességét, a komplikált „harang” motorok nehéz szerkezetére már nem volt szükség, a hajtómotorok belső motorait megszüntette; takarékossági szempontból a mechanikus felépítésüket — motorház. tengely, pajzsok stb. — azonban megtartotta, de új lemezeléssel és gombolyítással látta el őket. Továbbfejlesztette az indításkor, valamint az egyes sebességi fokok közötti felgyorsítás ideje alatt a mozdonyvezető által mindenkor a körülményeknek megfelelően beállított teljesítményfelvétel állandóságát biztosító automatikát. A folyadékindítót úgy képezte ki, hogy a szódaoldat mennyisége, valamint az elektródatér megfelelő kiképzése feleslegessé tette — a szinkron sebességek elérésekor — a fémes rövidrezárást. Az átalakított próbamozdony** 1928 augusztusában kezdte el a próbameneteit, amelyeknek kiváló eredményei megteremtették — mint az előzőekből már ismeretes — az illetékes tényezők azon elhatározását, amely szerint a budapest—hegyeshalmi vonalat a Kandó-féle fázisváltós rendszerrel kell villamosítani. Ezután Kandó, élete nagy tapasztalatának és tudásának legjavát adva, óriási ambícióval kezdte el e vonalra tervezett villamos mozdonyok szerkesztését. A mozdonyok külső kialakítása körül ellentétes elképzelése volt a rendelő * Lásd 166. oldal ** lábjegyzetet. ** Lásd a 11. ábrát. 197
