Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Faller Jenő †: Hell József Károly
Szivattyúival egy időben szerkesztette s tökéletesítette Hell lovakkal hajtott vízemelőgépeit. a lójárgányokat is. Xem tudjuk igazolni, de kézenfekvő, hogy nagv szerepe volt a selmeci lójárgányos, függőleges aknaszállítógépek kialakításában és korszerűsítésében is, valamint a felülcsapott vízikerekes, nyilas zúzok bevezetésében. Korszerűsítésük minden valószínűség szerint az ő érdeme, tekintve hogy mindabban részt vett, ami a Selmec-szélaknai bányászat XV111. századeleji gépesítésével kapcsolatos. Tevékeny, alkotásokban gazdag, munkáséletét 93 éves korában, 1743. nov. 4-én fejezte be Szélaknán s az ottani Öregiskola melletti, régóta felhagyott temetőben hántolták el, felesége, gyermekei s a bányák dolgozóinak nagy részvéte mellett. Munkásságának folytatója, Hell József Károly lett. Az apáról fiúra szálló tehetség csodálatos módon folytatódott az alkotó munka egy és ugyanazon helyén és területén, a -zélaknai bányákban s amit az atya nem tudott megvalósítani — a Selmec-szélaknai bányák újból való felvirágoztatását — azt nagynevű fia, Hell József Károly váltotta valóra, kinek életéről s munkásságáról a következőket kell feljegyeznünk. Hell József Károly — mint előzőkben mondtuk — atyja második, Staindl Mária Viktóriával kötött házasságából született 1713 május első felében, a Selmecbánya közvetlen szomszédságában fekvő Szélaknán. Atyja 63 éves volt ekkor s tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, minthogy újszölött fiát báró Thavonath Lajos selmeci főkamaragróf és neje tartották keresztvíz alá. ami akkoriban a legnagyobb megtiszteltetésnek számított. Ezért történt a keresztelés és anyakönyvezés is Selmecbányán s nem szülőhelyén, Szélaknán. Alapfokú iskoláit Szélaknán végezte. Gyors fölfogású, értelmes gyerek volt. ki könnyen tanult s már egész kisfiú korában nagy érdeklődést tanúsított minden iránt, ami az ottani bányákban történt s 10—15 éves korában állítólag szabad bejárása volt a bányákba. Már ez időben is — ami atyja foglalkozásával kapcsolatban egész természetes — elsődlegesen a bányagépek érdekelték, melyek közül különösen az atyja szerkesztette vízikerekes és lójárgányos aknaszállító- és vizem előképek foglalko; 1 melyeknek órákon át figyelte munkáját. Atyja egyébként szívesen vette fiának a gépek iránti érdeklődését, ezért gyakran vitte magával a gépműhelyekbe és bányákba s magyarázta neki a gépek működését és szerkezetét. így érthető, hogy 19 éves korában már a felsőbibertárói gépüzem szolgálatában találjuk, hol atyja munkájában segédkezett. A szélaknai bányászat történetének legmozgalmasabb évei voltak ezek, melyeknek műszaki mozgatói atyja, Hell Máté Kornél és Mikovinv Sámuel voltak, ki a bécsi udvari kamara megbízásából már 1729 óta dolgozott a Selmec- Szélakna-vidéki erővízgazdaság megépítésén. Az akkor már nagynevű Mikovinv nagy hatással volt a nálánál 13 évvel fiatalabb technikusra, ki 1737-ben már mint heti 3,— Ft különdotációval 15
