Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Faller Jenő †: Hell József Károly

4. ábra

Hell József Károly 1785-ben készített metszete Szélaknáról. Eredetije a sporoni Központi Bányászati Múzeum gyűjteményében

kipróbálásához Bercsényi személyesen ment Szélaknára, keveselte azonban a gép teljesítményét s így bizonyos átalakítások miatt a szivattyút csak három hónappal késó'bb, 1708 májusában helyezték üzembe, amikor azonban szabotázs következtében a gép összetörött.

Az események ezután gyorsan peregtek, tekintve, hogy a bányák teljesen elfulladtak s az 1708. aug 31-i szerencsétlen kimenetelű trencséni csata után Selmec újból a császáriak kezébe került, amikor a bécsi udvari kamara 30 ezer forintot engedélyezett a felsó'bibertárói bányák legszükségesebb helyreáll!fására. A kis összeg hamar elfogyott s mivel a rövid idó' alatt a bányaviszonyokat megváltoztatni nem tudták, az udvari kamara 1710 jan. 6-i parancsával a bányák beszüntetését rendelte el.

Most újból az öreg Hell mentette meg a bányákat, ki Bécsbe sietett, jelentkezett I. József császárnál, kit sikerült rendeletének visszavonására és további pénzsegélyezésre bírni. Ezután készítette „rudas” szivattyúját, melyet a szélaknai Magdolna-aknában állított üzembe 1711-ben. A szivattyú jól bevált s további hasonló szivattyúival sikerült átmenetileg vízmentesíteni a bányákat.

14