Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Faller Jenő †: Hell József Károly
Amikor egyébként 1699-ben elfogadták a vízgyűjtőtavak építésére s ezzel a selmeci bányagépészet korszerűsítésére vonatkozó tervjavaslatát — mint előzőkben mondtuk — azonnal munkába kezdett, de a háborús események s a kincstár pénztelensége miatt csak nagy nehézségekkel jutott előre. 1703 szeptemberében ugyanis Rákóczi csapatai vették birtokba a várost s a fejedelem pénzügyi tanácsadóira hallgatva, a megtámadható teliér részeket azonnal lefejtette, pénz hiányában azonban új feltárásokat nem végeztetett s így az egyre növekvő bányavíz lehetetlenné tette a további bányászatot. Ezért a fejedelem megbízta Bercsényit hogy a bányákat égesse porrá s szüntessen be minden munkát. Bercsényi 1707 febr. 27-én jelent meg Szélaknán, hogy a fejedelem parancsát végrehajtsa. A fogadására összesereglett dolgozók sorából ekkor kilépett Hell s a szakember meggyőző szavaival ecsetelte Bercsényinek a szélaknai bányák jelentőségét s kérte, hogy ne legyen azoknak bántódása addig is míg elkészíti új vízemelőgépét s kijavítja a meglevőket, mert azokkal meg tudja akadályozni a helyzet rosszabbodását. Bercsényi meghallgatta Hell kérését s a bécsi kamara addigi pénzsegélyét messze felülmúló összeggel segítette Hellt, hogy munkáját elvégezhesse. Hell egy év alatt elkészítette vízikerékkel meghajtott szivattyúját, melynek 3. ábra Szélakna 1745-ben: Johann Anton Steinberg tusrajza a Selmecbányái Dyonisus Sturról elnevezett Bányászati Múzeumban 13
