Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
I. Kandó Kálmán életrajza Fgerfarmosi Kandó Kálmán 1869. július 10-én született Budapesten. A gimnáziumi tanulmányait a régi Fasori lutheránus-, majd a gyakorló főgimnáziumban végezte el és az érettségi vizsga letétele után 1888 őszén beiratkozott a budapesti József Műegyetem gépészmérnöki szakosztályára. Hallgatótársai közül'hamarosan kitűnt páratlan műszaki érzéke, valamint nagy szorgalma és kivételes tudása révén. Negyedéves hallgató korában egy elektrotechnikai dolgozatával pályadijat (100 forintot, kb. 2000 mai Ft.) nyert. 1892. szeptember 27-én letette az utolsó szigorlatát és kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet érdemelt ki magának. A szigorlati terve egy villamos hajtású futódaru volt, amelynek kidolgozása az akkori szigorlati tervek szokásos színvonalát messzemenőleg meghaladta és ezért az 1892/93. tanév megnyitó ünnepélyén a műegyetem rektora külön dicséretben is részesítette. A kötelező egyéves katonai szolgálatának mindjárt, az oklevél megszerzése után a haditengerészetnél tett eleget. 1893. őszén, leszerelése után azonnal Franciaországba ment és mérnöki működését a párizsi Compagnie de Fives— Lille villamos gyárban kezdte meg. A múlt évszázad vége felé Ferraris Galileo torinói egyetemi tanár, valamint az Amerikában élő Tesla Nicola a kétfázisú rendszer kidolgozásával lehetővé tették az indukciós motoroknak a gyakorlatban való alkalmazását. 1889-ben Dolivó Dobrowolsky és Brown C. E! a háromfázisú, ún. forgóáram elvének felfedezésével pedig nagy lépést tettek az iparban felhasználható villamos motorok elterjedése érdekében. A Compagnie de Fives—Lille-gyár vezetősége — megértvén a villamosenergia-felhasználás ily értelemben való kiaknázásának lehetőségeit — az indukciós motorok gyártására rendezkedett be. Ekkor lépett Kandó a gyár szolgálatába és annak szerkesztési osztályában kapva beosztást mindjárt alkalma volt őstehetségének első nagyvonalú nyilvánítására: a háromfázisú indukciós motorok méretezésére teljesen új számítási eljárást dolgozott ki és így az indukciós motorok gazdaságos gyártását tette lehetővé. Bölcs előrelátásra vallott Mechwart Andrásnak, a budapesti Ganz és Társagyár akkori vezérigazgatójának az az elhatározása, hogy — felismerve a villa-154
