Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
nyomásig összenyomta és ekkor elektromos szikrával vagy gyújtócsővel meggyújtotta. Mai szemmel nézve, fordulatszámuk kicsi, súlyuk nagy, a gőzgéphez képest azonban méretük és beruházási költségük kisebb, s ezért a kisipar energia-ellátásának megfelelő eszközét látták benne. Előnyeit fokozta más, könnyen szállítható tüzelőanyag használata: 1885 —90-ben megjelentek az első petróleum motorok. Csonka János 1883-ban elkészítette a műegyetemi gépműhely üzemben tartására az első magyar gázmotort. A négyütemű, 2 lóerős, szelepes vezérlésű motor, egy csap átváltásával világító gázzal, vagy petróleummal működött. Bánkinak, aki már akkor a belsőégésű motorokra vonatkozó elméleti vizsgálatokkal foglalkozott, erős ösztönzést adott Csonka motorának megismerése (12, 53). A Bánki - Csonka-motor 1887-ben lejárt Ottónak a négyütemű gázgépekre vonatkozó szabadalma és ekkor számos külföldi céghez hasonlóan a Ganz-gyár is programjába vette a motor gyártását Bánki és Csonka említett szabadalmai alapján. [24, 25] (53) stb. Ezek az ún. Ganz vagy Bánki —Csonka-motorok a két feltaláló által továbbfejlesztett négyütemű Otto-rendszerű motorok voltak 1 — 8 LE-ig fekvő, 6 — 30 LE-ig álló elrendezésben. [24, 25] (53) stb. A forgattyús tengelyt a henger középvonalától oldalt helyezték el, hogy a dugattyú expanzió alatti nagyobb palást nyomását csökkentsék. A motorok vízhűtéssel készültek és szelepes vezérlésűek voltak. Nagyobb teljesítményeknél 6—16 LE-n felül a szabadalmazott vezérelt szívó és kipufogó szelepet alkalmazták. A keverék gyújtására elsőnek alkalmaztak gyújtócsövet, amely 1 LE teljesítményig önműködő, azon felül vezérelt volt. A gyújtócső zárt volt, és csak'az induláskor kellett izzásig hevíteni. Ez az elektromos gyújtás tökéletesítéséig a Boschgyertya megjelenéséig, mondhatni kizárólagos gyújtóeszköz lett a belsőégésű motoroknál. A szabályozás kihagyásos volt és ingás szabályozóval történt. A forgattyú szekrény zárt volt, a kenőolajat tárolta, amely innen ún. szóró olajozással került a mozgó szerkezetekhez. A kenésnek ezt a módját a forgattyú aszimmetrikus elrendezésével együtt a Westinghouse gőzgéptől Bánki ültette át a motorok területére. A motorok üzembiztosak voltak, fogyasztásuk kb. 20%-kal jobb volt a külföldi Otto-motorok fogyasztásánál. Bánkinak ,,A gázmotorok elmélete” c. tanulmánya 1892-ből feltűnést keltett. Megállapítja, hogy a kompresszió fokozása a kedvező, éspedig 2, 3, 4, 5 ata végnyomással a nyert munka aránya 1, 1,76, 1,92, 2,02; az expanzió fokozása téves próbálkozás. A kompresszió alatti hűtés kedvező, az expanzió alatti káros. A motorüzem gazdaságossága nem csupán a fogyasztáson múlik, hanem az üzemi és karbantartási költségeket kell figyelembe venni [15]. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Bánki —Csonka-motor a petróleummotorok 62
