Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
fejlődésében jelentős előrehaladást hozott. A sorozatos újításokkal kialakított motor leglényegesebb szerkezeti eleme a karburátor volt (53). A Bánki — Csonka-motorok voltak az iparosodó Magyarország első kisüzemi és mezőgazdasági gépei. Gazdaságos fogyasztásuk, megbízható üzemük és tetszetős külsejük folytán csakhamar széles körben alkalmazták a motorokat (2. ábra), nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos, sőt távolabbi külföldön is (5, 11. 15, 26, 29, 36, 64, 74 stb.). A Bánki-motor A nagy kompresszió nyomás előnyeinek felismerése vezette Bánkit ezen az úton, amely a vízporlasztásos nagy kompressziójú Bánki-motorhoz vezetett (5. és 6. ábra). Szabadalmát 1898-ban nyújtotta be, s még ez évben a Ganzgyár elkészítette, egyhengeres benzinüzemű próba motorát. A kompresszió nyomás 16,5 ata volt. Fogyasztása feltűnően kedvező volt, mindössze 230 gr/LE szemben az akkori 300 — 400 gr-os benzinmotor fogyasztással, amint ezt a Műegyetem és a Technológiai Iparmúzeum szakértőiből alakult bizottság jegyzőkönyvileg megállapította (89 — 92). Ezt az eredményt külföldi szakértők is ellenőrizték és közzétették (64 — 67 stb.). Ilyen motor (7. ábra) kiállításra került és díjat nyert 1900-ban a párizsi világkiállításon (5, 27 stb.), egy példány pedig bekerült a müncheni ..Deutsches Museum für Meisterwerke der Naturwissenschaften und Technik” gyűjteményébe (8. ábra). Ugyanekkor lépett fel azonban Diesel Rudolf — hosszas kísérletezés után — 1897-ben elkészült első nagy kompressziójú, nyersolajjal működő motorja, mely végül is a sokkal nagyobb technológiai nehézségek ellenére is a benzinnél olcsóbb nyersolaj felhasználásával elnyerte az elsőbbséget. Azonban a vízbefecskendezés elve nem maradt hatástalan és repülőgép motoroknál ma is alkalmazzák [34], Bánki vízporlasztásos motorjának ellenzői, annak idején a versenytársak részéről lővén akadtak, azzal a kifogással, hogy a vízbefecskendezés kazánkő lerakódást okoz és a gépeket tönkreteszi. Bánki hosszas üzemi kísérletei ezt megcáfolták, különben is nem befecskendezésről, hanem porlasztásról volt szó. amelynél a vízgőz az égésnél teljesen disszociálódik. Ha ezekről a motorokról beszélünk, nem szabad megfeledkezni, hogy a hazai motorgyártás ezekkel a motorokkal kezdődött, s a gőzgéptechnológia fejlettebb tapasztalatait nem lehetett felhasználni a motorgyártásban. 'Teljesen új gyártást kellett kikísérletezni, szerszámgépekről és szakmunkásokról gondoskodni, így látjuk, hogy Bánki Donát volt hazánkban a nagyipari motorgyártás megindítója és egyben őt mint, a motorgyártás egyik úttörőjét tarthatjuk számon. A gáz- és petróleum motorok egyik alkalmazásaként itt lehet megemlítenünk a Bánki-Csonka-féle petróleumkalapácsot (9. ábra) [17, 18, 20]. 1888-ban készült el az első 2 lóerős petróleumkalapács. 1896-ban a genfi és berlini 63
