Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
(19, 87 stb.). Az 1930-as évek gazdasági válságának idején gyártása visszaesett. - A kis és közép malmok egymás után szűntek meg, s így a turbina hazai gyártása, mely ekkor már a Ganz gyárban folyt, minden erőfeszítés ellenére rohamosan csökkent, majd teljesen megszűnt. Hogy ez a turbina ma is korszerű törpe vízerőgép, azt mutatja, hogy Németországban, a Szovjetunióban és az USA-ban ma is nagy számban gyártják, különböző nevek alatt (13, 35, 37, 46, 51, 70 stb.). Egy Bánki-turbina modell a Deutsches Museum gyűjteményében található Münchenben. A Magyar Tudományos Akadémia Bánki halála után 2000 pengős nagy jutalommal tüntette ki a Bánki-turbinát ismertető ,,Uj vízturbina” c. értekezését [48]. 1916-ban megjelent ,,Energia átalakulások folyadékban” c. műve, mely legterjedelmesebb munkája [122]. Sajátos gondolata az, hogy az elméleti hidromechanika apparátusát mellőzve, egyetlen alap egyenlettel, az energia egyenlettel indul és közösen tárgyalja a levegő, víz, gőz és gáz, mint folyadékok energia-átalakulását, valamint az erre szolgáló gépek általános ismertetését. A könyv német nyelven is megjelent a jónevű berlini Springer cég kiadásában 1921-ben [132]. A Mérnök Egylet a Cserháti-díjjal és a Mérnök Egylet legnagyobb jutalmával, az Egyesületi aranyéremmel jutalmazta. [12] A könyv második része, mely a szerkezetek tanát részletesen tárgyalta a háború és az azt követő nehézségek miatt nem kerülhetett sajtó alá. Bánki saját kézírásában, saját szabadkézi ábráival ellátva sokszorosított jegyzet alakjában adta a hallgatók kezébe. A háború alatt Bánkit még egy nagyszabású terv foglalkoztatta, éspedig a Vaskapunál létesítendő vízerőmű. Tervét 1918. jún. 1-én adta elő a budapesti hidroelektromos mérnök bizottságban [135], Ez nemcsak a vízerőmű kiépítésére vonatkozó javaslatát tartalmazta, hanem a termelt energia hasznosításának tervét is. Eszerint a nyert elektrcmos energiát távvezetéken Budapestre kívánta vezetni, közben ennek részbeni felhasználásával az Alföld öntözését is megvalósítani. A terv egyben megoldotta volna az aldunai hajózást és az alföldi városok villamosítását is. Ez a nagyszerű terv a technika akkori állása mellett oly merész és kitűnő, gazdaságilag oly átfogó és messze pillantó volt, hogy méltán bámulatot keltett. A Vaskapu vízenergiájának hasznosítása a viszonyok megváltozása folytán módosított formában ma is napirenden van. Figyelemmel kísérve Bánki munkásságának óriási terjedelmét, mérlegelve az alkotásaira szükséges hatalmas szellemi energiákat és a kidolgozásra fordított munkát, felmerül a kérdés, hogy hogyan volt képes erre a teljesítményre? Életrajzírói és kortársai szerint egyszerűen úgy, hogy mindig dolgozott. Ha egy téma felkeltette érdeklődését, avval szakadatlanul foglalkozott. Életmódja a legegyszerűbb, mondhatni puritán egyszerűségű volt. Nyilvános helyre egyáltalán nem járt, kivéve a Mérnök Egylet szakosztályi vacsoráit, ahol szűkebb baráti társaságban töltött néhány órát. Egyetlen szenvedélye a szivar volt, mert ennek munka közben is lehet hódolni. 60
