Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Hankóczy Jenő

15. ábra

A negyedik Farinográf (1930)

A sorozatos méréseknél rájöttek, hogy a jóminőségű magyar és kanadai lisztekből készült tészták túlságosan lassan lágyulnak, és ez túlzottan növelte a mérés idejét. Hogy a hazánkban jelentkező hátrányt megszüntessék a lassabban (36/p) forgó dagasztókar fordulatszámát 54/percre növelték.

Mint mondottuk a vizsgálat kezdetén 300 g lisztet öntenek a dagasztócsészébe. Ezt követően a (11) bürettából (lásd a 16. ábrán) addig adagolják a vizet, amíg a mérleg mutatója — és vele együtt az iron — az 500-as jelet eléri. Az 500 keménységű tésztát a készülék 15 percig gyúrja-dagasztja, közben a tészta ellágyul vagy megtartja eredeti állapotát. Az ellágyulás mértéke a tészta minőségét jelzi. Az eredmény a minőségábráról (17. ábra) olvasható le. A rajzolt görbe szakaszai tészta tulajdonságaira adnak felvilágosítást:

A — a tészta állapota (konzisztenciája) ;

B —a tészta kialakulásának ideje ;

C — a tészta egyensúlyi állapota ;

D — a tészta rugalmassága és nyúlóssága ;

E — a tészta ellágyulása.

Mentői több vizet adagolhatunk a liszthez-tésztához az 500-as konzisztenciafok (A minőséggörbe szakasz) eléréséhez, annál több a tészta.

521