Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Hankóczy Jenő

c) a dagasztókarok ellen kifejtett ellenállás újabb vízmennyiség tésztába dagasztásával csökkenthető' ;

d) a tészta fékezőerejét villanymotor és műszer révén bármely pillanatban ellenőrizni lehet;

ej az utóbbi megoldás nyomán tetszőleges keménységű tészta készíthető.

1927-ben készült el az első Farinográf (12. ábra). Tibor István (5) munkájában az első Farinográfot ,, második vízfel vevőképességmeghatározó készülék”nek nevezi (1. a 69. oldalon). Ezzel Tibor nyilvánvalóan azt óhajtja hangsúlyozni, hogy Hankóczy 1912. óta hordozza magában a tésztavizsgáló gondolatát.

Az új készülék birtokában Hankóczy pékek kész kenyér tésztáit vizsgálta. Megállapította, hogy a péktészták a dagasztókarokon átlag 500 g fékezőhatást fejtettek ki.

Az utóbbi adat birtokában a dagasztócsészébe 300 g lisztet helyeztek, majd a műszer üzemeltetése közben bürettából fokozatosan annyi vizet adagoltak a liszthez, ill. tésztához, hogy az ellenállásmutató 500 g jelzésre beálljon. E módszerrel mindig azonos keménységű tésztát készítettek és közben megmérték a tésztakészítéshez szükséges víz mennyiségét. Már ez a készülék is megmutatta, hogy egy-eg tészta dagasztás közben kisebb-nagyobb mértékben ellágyul, mások viszont huzamosabb dagasztás folyamán is megőrzik ellenállóképességüket .

12. ábra

Az első Farinográf (1927)