Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Hankóczy Jenő

A sikérszakító készülék első változatánál a levegőnyomást (túlnyomást) higannyal nyomott levegővel állították elő. A 6. ábrán látható újabb szerkezetnél már sűrített levegővel dolgozik a műszer. A sűrített levegő tartánya a készülék alapzatában van. A tartányocskát, amelyben a nyomás max. 1 att. baloldalon az alapzatba erődített csapon át töltik meg.

Méréskor a síkért ugyanúgy készítik elő, mint ahogy a fentiekben leírtuk. Itt azonban a sikér alá sűrített levegőt vezetnek. A keletkező — növekvő sikérhólyag viszont — felpukkanásig — maga előtt tolja a búrába zárt levegőt. A kiszorított levegő csöveken távozik az írószerkezetet mozgató manométerhez és a higany cseppet tartalmazó üvegcsőhöz. A vizsgálat megkezdése után, amikor a higanycsepp az üvegcső első beosztásához ért, lenyomták az írószerkezet billentyűjét. Ennek hatására a szánszerkezet 2 mm-t haladt előre pályáján. Az elmozdulás és a manométernél bekövetkezett változás hatására az írószerkezet jegyezni kezdi a sikér tulajdonságát kifejező görbét. Az utóbb leírt műveleteket a higanycsepp előrehaladásával párhuzamosan minden beosztásnál megismételték. Az írószerkezet tehát — a manométerben uralkodó nyomástól függően — lerajzolta a sikér jellemző görbéjét (7. ábra).

A Farinométer átalakított-módosított változatánál (1. a 6. ábrát) két manóméiért láthatunk. A készülék közepén, a jellegzetes óra alakú műszer a tartá-510

6. ábra

A Farinométer második változata (1910)