Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Hankóczy Jenő

sorban Misángyi Vilmosnak az ügyhöz méltó tárgyilagossággal megírt bírálata nyomán — 1910-ben úgy módosította, hogy mérés-eredményét a készülék felrajzolta. A Farinométer használhatóságát és ennek nyomán sikerét jól jellemzi az a tény, hogy rövid idő múltával — számos utánzat formájában — az egész világon elterjedt.

Az 1912. év újabb állomása Hankóczy alkotás-sorozatának. Oly készüléket szerkesztett, amellyel mérni lehetett a liszt vízfelvevőképességét.

Az első világháború, mint annyi mást, Hankóczy munkásságát is megakasztja-eltéríti. 1915-ben hadba vonult, de kilenchavi szolgálat után felmentették, mint munkájában nélkülözhetetlent.

A háború után, 1920-tól a Moson vármegyei Árvizsgáló Bizottsági elnöki tisztét bízták reá. Ez a megbízatás eltávolította Hankóczyt megkezdett munkálkodásától, de nem tudta elszakítani. 1920. november 20-án jelent meg a Molnárok Lapjában híres cikke: ,,A nemesített búzák minősége” címmel. Grábner Emil — aki nyilvánvalóan találva érezte magát — megtámadta Hankóczyt. Közel egyéves sajtóvita kezdődött, melyből — s ezt a későbbi évek eredményei döntötték el — Hankóczy került ki győztesen.

Elnöki tisztéből a Közélelmezési Minisztériumba hívták. Itt a lisztminőség ellenőrző osztály vezetésével bízták meg. E munkakörében nem dolgozott sokáig; 1924-ben a Kémiai Intézet igazgatójává nevezték ki.

Az első világháború után a búzatermesztésben minden addigit felülmúló formában jelentkezett a ,.mennyiséget mozgalom”. Viszont a külföldről érkező panaszok egyre szaporodtak. 1923—1925-ös években tehát újabb vizsgálatokat rendeltek el. Mayer János akkori földmívelésügyi miniszter, a munka rendszeresebbé tételéhez 1926-ban megalapította az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, melyet 1928. év decemberében avattak fel. Az új intézmény élére Hankóczy Jenőt állították. Nyilvánvalóan Hankóczynak itt minden régebbit felülmúló lehetőségei voltak arra, hogy az élethivatásul választott gabona és liszt vizsgálattal foglalkozzék.

Mint a Kémiai Intézet igazgatója változatlanul foglalkozott a lisztvizsgálattal. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1926-ban szerkesztette élete egyik főművét, a következő évben elkészült Farinographot. Itt felhasználta az 1912-ben szerzett tapasztalatait, melyeket a liszt vízfelvevőképességét mérő műszerénél gyűjtött. Lázas nagyarányú munka kezdődött. 1930-ra elkészült a Farinograph negyedik mai végleges formájában. (Gyártója: C. W. Brabender, Duisburg.)

A pék számára hasznos ismeret a tészta gáztermelőképessége (kelés közben keletkező gázok mennyisége). Hankóczy szerint: „erre a célra a kísérleteink szerint Brabender által szerkesztett Fermentographnak elnevezett műszer szolgál . . .” [Fermentáció (lat.) — erjedés; gráfia (gör.) — összetett szavak végén a rajzolással, leírással, nyomtatással való kapcsolatra utal.] E készülékkel tehát megmérhető a tészta kelése közben keletkező gázmennyiség. Hankóczy e munkát is az 1920-as évek végén és a 30-as évek elején végezte.

507