Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Hankóczy Jenő
Hankóczy Jenő több évtizeden át harcolt a megfelelő nemesített búzák termesztéséért. E munkájának csúcspontja a magyar búzakataszter összeállítása [19] és [24]. E munka lényege vidékenként a legmegfelelőbb nemesített búzafaj kiválasztása és termesztése. Nagyrészben ennek a tevékenységnek is köszönhető, hogy az országban gyorsan elterjedtek a legkiválóbb nemesített búzák. Hosszas betegeskedés után 1939. március 2. este halt meg. Túlzás nélkül megállapíthatjuk: Hankóczyt, alkotásai révén, méltán nevezhetjük a műszeres lisztvizsgálat megteremtőjének. Hankóczy Jenő alkotásai A farinométer változatai Hankóczy munkásságának kezdetéről, illetve a Farinométer megtervezéséről 1914-ben így ír (8) : ,,A kimosott sikér ugyan telítve volt korparészekkel, azonban tapintással mégis nagy különbségeket lehetett tenni sikér és sikér között. Éppen ezen tapintással is könnyen érzékelhető elütő minőségek akasztották meg munkámat éspedig azért, mert éreztem ugyan és láttam az egymástól elütő sikérminőségeket, de azokat leírni nem tudtam. Jelezni tudtam a morzsás, közepes és puha sikéreket, azonban a közbenső fokozatok megjelölésére képtelen voltam. Ezen fogyatékosságom tudata sarkallt arra, hogy olyan vizsgáló eszköz után kutassak, amelyről a minőségek az egyéni bírálattól függetlenül legyenek leolvashatók. Mivel a forgalomban levő műszerek egyike sem volt még átalakítással sem ezen célra alkalmas, kénytelen voltam magam megszerkeszteni, a megfelelő műszert.” Az idézetből könnyű következtetni arra, hogy Hankóczy nem véletlen és ötletszerűen jutott el műszeres lisztvizsgálat gondolatáig. 1904-ben lépett Hankóczy a Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás személyi állományába és alig egyévi munka után elkészítette első készülékét, a Farinométert [1] ; (magyar nevén ,, si kérsz aki tót”). A sikérre két adatot említünk. Kosutány híres könyvében (3), mely 1907-ben jelent meg, már megtaláljuk a Farinométerrel végzett vizsgálatokat és készülék leírását. Az utánzatok [Chopin: Extensimeter; Biihler: Komparator; Barbade: Aleurographye, stb.) szintén a sikert kiáltották világgá. A Farinométer első formájában az 5. ábrán látható. A mosott síkért kellő víztelenítés után szárnyas anyákkal két fémlap — A és B —- közé nyomták. A fémlapokon egy-egy nyílás van, amelyeket a sikérszétnyomás időtartamára fémdugókkal elzártak. A leírt művelet következtében a fémlapok között kb. 508
