Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Hankóczy Jenő
Hankóczy Jenő a műszeres liszt és tésztavizsgálat megteremtője. Bevezető A magyar búza jóhíre nem újkeletű. Hazánk már a XIII. századtól kezdődően exportál búzát és más terményt. A kivitel hosszú évszázadokon keresztül a környező' államokra, főleg Ausztriára korlátozódott. Ennek okát az utak és szállítóeszközök kezdetlegességében, továbbá a védvámokban találjuk. Az utóbbiakat rossz termések és háborúk esetén ugyan eltörölték, ez azonban nem változtatott az addigi helyzeten. A XIX. században az elmaradott tőkeszegény magyar mezőgazdaságban az árutermés fokozására csak a legkevésbbé tőke- és munkaigényes gabonatermesztés terén volt lehetőség. Az egyre több gabona termesztését az is ösztönözte, hogy a múlt század közepe táján számunkra kedvező gabonakiviteli lehetőségek adódtak. Oroszország elvesztette a krimi háborút és ez bénította a gabonaexportját. Magyarország az egyre szaporodó vasútvonalak révén gabonafölöslegét könnyűszerrel szállíthatta a nyugati országokba és az adriai tengerpartról a Földközi tengert körülvevő államokba. Jól jellemzi az akkori viszonyokat egy kiviteli adat: 1860-ban 3 400 000 métermázsa búzát exportáltunk. Anglia is, Franciaország is ettől az időtől kezdve vásárolta búzánkat. Segítette gabonatermesztésünket az a tény is, hogy a múlt században ármentesítéssel nagy területeket tettek szabaddá. E szűzterületek feltörése a nagybirtokosok számára kedvezőbb volt [3], mint a külterjes állattartás és ez lehetővé tette az ármentesítési költségek gyors megtérülését. A későbbi évtizedekben, részben a földek kimerülése-, részben Északamerika és Oroszország elszánt versenye miatt, kezdték belátni, hogy a mezőgazdaságunkban jobb arányokat kell teremteni. Külföldi példák bizonyították, hogy a földet trágyázni és jobban kell megművelni, mint addig tették (1880). Más szavakkal: a viszonyok belterjes művelésre buzdították a magyar gazdákat. Ezek ellenére hazánknak továbbra is nagy érdekei fűződtek a búza kiviteléhez. Búzánkat külföldön nemcsak azért vásárolták, hogy a hiányon enyhítsenek. Magyarországnak — a kedvező éghajlati és talajviszonyai révén — kitűnő lehetőségei vannak a jóminőségű búza termesztésére. Hogy ez tény, errevo-501
