Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Sárközi Zoltán: Kühne Ede

2. Rohr-rendszerű répagyomláló, egy átalakított amerikai tengerimű velő.

3. Mosoni Drill sor vetőgép.

4. Korongos répavágók és egy Ventzky-féle takarmányfüllesztő [170].

A versenyen kívül álló Kühne elismerésül állami aranyérmet és harmadosztályú vaskorona rendet kapott. A vállalat alkalmazottai közül Klein Kamill kereskedelmi vezető és Weegmann Adolf műszaki vezető a közreműködők érmét kapták meg [171].

Ezt követően 1900-ban került sor a párizsi világkiállításra. Kühne Károly tagja volt a magyar zsűrinek s így a gyártmányok ismét versenyen kívül kerültek kiállításra. A Kiihne-részlegnél 60 m2 területen 17 db kisebb mezőgazdasági gép volt összezsúfolva. Egv magyar eke, néhány modern kettős eke, a Hungária Drill és Mosoni Drill sorvetőgépek, a magyar találmányú Diadal gabonatisztító rosta, szecskavágók, morzsolok, boronák, cirokcséplő és takarmánykészítő gép képviselte a vállalat gyártmányait. A gyár műszaki igazgatója, Weegmann Adolf aranyérmet, míg 6 művezető (Müller, Thurner, Farkas, Calta, Horváth és Stróbl) a közreműködők bronzérmét kapta. A kiállítás hatásának tudható be, hogy a Budapesten átutazó perzsa sah megvásárolt egy Mosoni Drill sorvetőgépet [172].

A magyarországi vidéki városokban a század első éveiben főleg az OMGE rendezett különféle gépversenyeket és kiállításokat, melyeken a Kühne gyár is rendszeresen részt vett. Ilyen ünnepségek voltak:

1. a Tótmegyeren megtartott nemzetközi fogatos kapálógéj) verseny 1900- ban ;

2. a Liptószentmiklóson rendezett aratógép és burgonvaművelőgép bemutató 1901-ben;

3. ugyanez évben a temesvári kiállítás;

4. a Pozsonyban 1902-ben rendezett mezőgazdasági gépkiállítás. Itt a Kühne gyár takarmánykészítő géppel, Mosoni Drill sorvetőgéppel, egy Osborne rugós fogasboronával, egy Perfect késes boronával és egy újonnan szabadalmaztatott, gőzerőre járó kukoricamorzsológéppel szerepelt [173].

Végül ismét érintenünk kell az élete alkonyához közeledő Kühne Ede vállalatánál dolgozó munkások helyzetét és most már a munkásmozgalom kezdeteit is. A századfordulóval Magyarországon általában erősen megnövekedett a gyáriparban foglalkoztatott munkások száma, s a gépek lóerőben számított nagysága [174]. A Kühne gyár fokozatos bővülésével a munkáslétszám is megemelkedett. 1890 körül egyik évről a másikra kb. 100 fővel növekedett a különböző műhelyekben dolgozó munkások száma. 1891-ben 40 ércöntő, 80 lakatos és esztergályos, 40 kovács, 50 famunkás, 40 mázoló és napszámos, továbbá 9 adminisztratív tisztviselő, összesen tehát mintegy 260 ember volt a gyárban [175].

1893-ban 300 munkást és 11 hivatalnokot említettek meg [176]. 1900 körül ugyanitt 338 segéd (alkalmazott) személyt tartott nyilván a statisztika [177]. Egy részletes gyárismertető cikk szerint a munkások száma 1900-ban 450 volt [178]. Bbben az időben már sok fiatal, magyar anyanyelvű munkás is volt a vállalat29 *

451