Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Sárközi Zoltán: Kühne Ede

hazai ellenfele is. még pedig az azóta eltűnt Magyary-féle vetőgépek alakjában, melyeket olcsóbban árusítottak [116].

A vállalat ekkor már kiterjedt ügynöki, utazói hálózattal rendelkezett. Ehhez járultak még a vidéki városokban működő kereskedelmi bizományosok és lerakatosok. Az ügynökök rendszeresen felkeresték a földbirtokos családokat, a gazdasági egvesületeket. a falusi plébánosokat, bírókat, s a ,,jobb parasztokat [117], Iszy gazdag tapasztalati anyag állt mindig rendelkezésükre a gyártott gépek és eszközök gyakorlati munkájának értékéről és a gazdaközönség véleményéről.

Kühne Károly is egyik ügynöki útja alkalmával tette meg legelső műszaki észrevételeit. Javasolta apjának, hogy a takarmány-kamráknál és malmoknál a Bajtárcsákat erősíteni kell, a hajtótárcsáknál pedig csökkenteni kell a körtávolságot. hogv a Shuttleworth-féle gyártmányokkal versenyezni tudjanak [118].

nevű égvén javaslata alapján kitért arra. hogy a szekrénytolókáknál. szalmarázó fémlemezeknél és csúsztatóknál a lyukasztóvas alkalmazásakor mit kell műszakilag megváltoztatni [119]. 1896-ban figyelmeztette apját, hogy : környékén a „Columbia ' gépek miatt sok a reklamáció. Ezért ajánlotta, hogy helyettük küldjenek mindenhová „Mosoni DrilV’ vetőgépeket [120]. Röviddel ezután került sor első külföldi útjára, melynek során végiglátogatta Pr iga. Drezda. Lipcse. Halle a. d. Saale. Berlin, Köln. Plymouth. Birmingham. Manchester. Liverpool, London. Varwick és Brüsszel leghíresebb vasöntödéit és gépgyárait [121]. Látta többek közt az olcsón dolgozó prágai Melichar gyárat, mely gyártmányainál tölgyfa alkatrészeket használt. Mivel utazásának az volt a célja, hogy tapasztalatokat és felszereléseket gyűjtsön az öntöde és a lesműhely megfelelő átalakításához. Lipcsében a Kirchner cégtől separatorokat vásárolt. Ezeket szívó és szellőztető készüléknek lehetett felhasználni. Meglepetéssel látta a Sack gyár hydraulikus emelőit és daruit, Delme vetőgépeit, melyeknél a it tőberendezés és egy tolóherék a szekrény belsejében volt elhelyezve. Megcsodálta a Borsig Művek gőzkalapácsait és a Németországban oly gyakori gyártási modelleket. Angliában a kézimunka csökkentése már ekkor napirenden volt s új faszárítási eljárások honosodtak meg. A kovácstüzek füstjét általában a föld alatt vezették el. A Nicholson cégnél automatikus 'zénagereblyéket mutattak be neki [122].

Kühne Károly második külföldi utazása során még több országot érintett. Berlinben szabadalmakat vásárolt meg a Zimmermann cégtől, Halléban a világhírű Saek-gyárat tekintette meg s ugyancsak sikerült megszereznie itt is bizonyos ekegyártási szabadalmakat. Párizson keresztül Plymouthba utazott, majd áthajózott az Északamerikai Egyesült Államokba. Beszámolt az Osborne ' an tett látogatásáról, ahol kb 2 500 munkást foglalkoztattak. Richmondban látta a világ legnagyobb vetőgép gyárát, a Hoosier Drill-t, ahol évente 22 000 vetőgépet állítottak elő [123]. Visszatérve Európába hamarosan Béc'ben tűnt fel. ahol a Schuchardt és Schütte céggel tárgyalt az új mosoni kovácsműhely létesítéséről. Egyben vásárolt új fúró és csiszológépet is [124].

443