Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Balogh Artúr: Erney Móric

indult ki. Nemcsak a szerkezeti részletek tökéletesítésén kellett dolgozni a szerzett tapasztalatok alapján, hanem az egy hengerre eső teljesítményt is növelni kellett, és ebben a munkában sok konstruktőrnek bőven akadt munkája.

Vissza kell térni azonban, bár röviden, Diesel személyére, mert ezzel kapcsolatban jobban ismerhetjük meg Erney további működését.

Diesel sikere teljes volt, mert készen állott az üzembiztos motor.

Ámde most kezdődött Diesel kálváriája!

Diesel elméleti elgondolásain sokat kellett változtatni, és ehhez.sok személy közreműködésére volt szükség. Néhány lényeges változtatást érdemes felsorolni.

Diesel eredetileg úgy tervezte, hogy a munkahengert hőszigeteléssel kell ellátni. Ehelyett a hűtő víz köpenyt kellett visszaállítani.

Diesel a Carnot-körfolyammal nem érte el a célját, és ehelyett az ún. Diesel-, ill. később a Seiliger-körfolyamatot valósították meg.

Diesel szénporral vélte motorát üzemben tartani és elgondolása szerint a tüzelőanyagot a hengerbe kívánta bevezetni. Ez csak por alakban lett volna lehetséges. Hamar rájöttek arra, hogy ez az üzemanyag kellemetlen üzemzavarokhoz vezet, és így át kellett térni folyékony tüzelőanyag használatára, éspedig petróleumra, ami azután igen tekintélyes szerkezeti átalakítást vont maga után.

Diesel a szabályozáshoz a tüzelőanyagszelep emelkedésének változtatására gondolt, ami azonban nem vált be, úgyhogy a tüzelőanyag-mennyiség szabályozására kellett áttérni a tüzelőanyag-szivattyú segítségével.

Meg kell még említeni, hogy a motor indítási nehézségeinek legyőzéséhez légsűrítőt kellett a motorhoz kapcsolni, amelynek levegője előmozdította a tüzelőanyag porlasztását. Ehhez azonban indító- é3 porlasztóedényeket kellett a géphez csatolni, amivel a motor egyszerűsége romlott. Ezek a szerkezeti részletek a motor későbbi fejlődése folyamán elmaradtak.

Megmaradt azonban az alapvető elgondolásból az, hogy Diesel a motorában a körfolyamot megfelelő kompresszióval é3 külön gyújtóké3zülék nélkül bonyolította le, és a motorban előállított magas kompresszió következtében olyan jó gazdasági hatásfokot ért el motorával, amelyről addig álmodni sem mertek.

Támadási felület tehát volt éppen elegendő, és ezt ki is használták. Az aacheni műegyetem tanára, név szerint Lüders ,,Dieselmythus” címen hatalmas könyvet írt Diesel ellen, és ezt követték Riedler és Köhler német professzorok munkái.

Diesel e támadásokat azzal vélte kivédeni, hogy 1913-ban védekezésére Julius Springer berlini könyvkiadó kiadásában a következő címen jelentetett meg könyvet: ,,Die Entstehung des Dieselmotors”. Diesel e könyvében igyekezett visszaverni támadóinak törekvéseit, akik a motornak Diesel után való elnevezését is vitatták.

Diesel e munkájához, hogy teljes legyen a védekezése, adatokat kért munka-299