Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Balogh Artúr: Erney Móric
Ez a könyv lázba hozta a szakembereket és azokat a cégeket is, amelyek a belső égésű motorok gyártásával foglalkoztak. A Maschinenfabrik Augsburg - Nürnberg (MAN), a Krupp-eéggel társulva, felkarolta Diesel javaslatait és szakvéleményezésre az akkori német korifeusoknak: Zeuner és Schröter professzoroknak kiadta. Szakvéleményük kedvező volt és a gyár hozzáfogott Diesel gondolatainak megvalósításához és kivitelezéséhez. Igen nehéz feladatokat kellett megoldani, mert Diesel elméleti megállapításai csak igen körülményesen érvényesülhettek a gyakorlatban. Diesel a Carnot körfolyam megvalósítását tűzte ki célul, s a belső égésű motoroknál, őrölt szénport — mert hiszen akkor a szén volt különböző változataiban a legfőbb tüzelőanyag — fokozatosan, izotermikusan, a hengerben uralkodó nyomások felhasználásával, gyújtókészülék nélkül kívánt elégetni. Nehéz idők következtek és 4 év kitartó munkájával számos elméleti és szerkezeti változtatással, amely 1893-tól 1897-ig tartott, sikerült valamelyes üzemképes motort megépíteni, amely sok tekintetben eltért az eredeti elgondolástól. Diesel ezt a korszakot: ,,Entstehungszeit”-nek nevezi. A következő feladat az volt, hogy az üzemképes motort üzembiztossá alakítsák át, ami kereken 2 évet vett igénybe. Diesel ezt az időszakot „Entwicklungszeit”-tel jelöli. E hat év alatt a motor konstruktív szempontból Diesel eredeti elképzeléséhez képest teljesen átalakult és a végleges megoldás számos kiváló szakember közreműködésével készült el. Ezért Dieselt igen sok és súlyos támadás érte, amit ő igyekezett irodalmilag is kivédeni. Kétségtelen azonban az, hogy Diesel kezdeményezése nélkül ez a motor, amit ma Diesel-motor néven ismerünk, nem született volna meg. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy abban az időben két szabadalom és annak további fejleményei alakították át a világ képét. Az egyik a négyütemű motor szabadalma (német szabadalom száma: 532), a feltalálója pedig Otto, és az első Diesel-szabadalom, amelyet 1892-ben jelentettek be és 67 207 német szabadalom szám alatt és 1893-ban adtak meg. E szabadalmak nélkül ma sem a személy-, sem a teherforgalmat, sem a hajózást, sem a repülőgép közlekedését elképzelni sem lehetne. A továbbiak szempontjából meg kell említeni, hogy 1898. december elsején alakult meg az ,, Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren” nevű cég Augsburg székhellyel és Diesel összes szabadalmának értékesítését e társaságra bízta. E társaságnak saját szerkesztési irodája volt, amely Diesel felügyelete alatt dolgozott és ez irodában alkalmazottak szorosan személyéhez kötött munkatársai voltak Rudolf Dieselnek. Diesel maga minden konstrukciós munkában részt vett. 295
