Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Balogh Artúr: Erney Móric

Az elsőkből azonban utolsók lettünk, mert a bankérdekeltségek szakértelem híján a Diesel-motornak nem jósoltak jövőt és így az úttörő munka megfeneklett .

Egy ízben tettünk szert nemzetközi hírnévre a Diesel-motorokkal kapcsolatban, mégpedig a Ganz —Jendrassik motorokkal. Megvan azonban a reményünk, az újabb eredményeket tekintve, hogy a mulasztást behozzuk és ismét világrangra kerülünk.

Diese] és a Diesel-motor

Helyzetképet kívánok nyújtani a belső égésű motorok szerkezetéről és működéséről a múlt század végéről. Az uralkodó típus a szívógázmotor volt. Üzeme sok nehézséggel járt, mert kifogástalanul csak elsőrendű faszénnel és koksszal dolgozott. Azok a próbálkozások, amelyeknél fa és kőszén alkalmazásával kísérleteztek, a termelt kátrány eltávolításának nehézségei miatt teljesen csődöt mondtak. Hajdani Schlick-gyári működésem alkalmával (1906 — 1909) a Luther-rendszerű szívógázmotorokat gyártottuk és bizony súlyos üzemzavarokkal kellett megküzdenünk.

Jóformán csőd előtt állott a belső égésű motorok ügye. Benzint nagyüzemre a Bánki-féle vízbefecskendezéssel sem lehetett használni. Egyéb folyékony tüzelőanyagokkal számos kísérletet végeztek, mondhatni eredménytelenül. Sokan emlékeznek még az izzófejes gépekre, amelyek folyékony üzemanyagot használtak ugyan, de sok volt az üzemzavar és az indítás nehézségekkel járt. Nagyobb egységre nem lehetett ezeket használni. (Részletes összeállítás található: Balogh Artúr „A belső égésű motorok c. könyvében Budapest Athenaeum. 1924. Hazánkban Wolf Wilmos főmérnök az Első Magyar Gazdasági Gépgvában szerkesztett 1926-ban benzinmotoros traktort, ugyanazon időben a Hofther és Schranz Gépgyár a Lanz-rendszerű izzófejes traktort készítette. Ez utóbbi traktor eredményes továbbfejlesztés után jól bevált a mezőgazdaságban.)

Haladást jelentett a Brons-motor, amelynél az izzófejet a henger belsejébe helyezték, azonban indítása igen körülményes volt.

A szakmai érdekeltek a belső égési motorok terén valami komoly és értékes előrehaladást vártak. Úgyszólván a levegőben volt valami, ami kedvező eredményt sejtetett. Tehát a legkisebb és talán még a legnehezebben megvalósítható javaslat is gazdára talált volna ebben az időben, csakhogy ezen a téren előbbre juthassanak.

Ilyen körülmények között jelent meg 1893-ban Springer műszaki könvkiadó cég kiadásában Rudolf Diesel könyve a következő címmel: „Theorie und Konstruktion eines rationellen Wärmemotors”.

294