Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv

Egy közúti járművek (autóbuszok, teherautók) hajtására szolgáló gyorsjárá­sú, 100 lóerős motor prototípusát is elkészítették, amely a Fővárosi Autóbusz­­üzem egyik kocsijában került próbaüzembe. A jelentkező hazai szükségletnek belföldi gyártású járműmotorokkal való gyors kielégítése azonban célszerűbbé tette valamely már minden szempontból kipróbált, üzembiztos külföldi motor­­típus gyártási engedély alapján való sorozatgyártásának felvételét és a hazai ezirányú kísérletek beszüntetését. Az 1934 évtől kezdve a hazai két nagy köz­lekedési vállalat, a Főv. Autóbuszüzem és a MA VART (Mávaut) autóbuszait 1948-ig kizárólag ezekkel a motorokkal látták el. A járműmotorgyártás a Láng­gyárban átprofilozás következtében az 1950-es évek végével teljesen megszűnt. Gázmotorok A nagy kohógázmotorok gyártása az 1903 évben vette kezdetét. Kifejlesztését az hozta magával, hogy a kohóknál annyi kohógáz keletkezik, hogy a szélheví­­tők fűtése után még mindig annyi marad belőle, hogy hőenergia-tartalma a kohómű saját villamosenergiaszükségleténél lényegesen túlmenő további ener­giaszükségletet is fedezni képes. A Láng-gyár az 1903. és 1921. évek között a magyar kohóművek számára Oechelháuser-rendszerű, kétütemű, majd Erhardt & Sehmer-rendszerű négy­ütemű 1500 és 2500 lóerő teljesítmények közötti villamosgenerátorral vagy kohófúvógéppel közvetlenül kapcsolt gázgépeket szállított (10. ábra). Alkalmazásukat a nagyhatásfokú, korszerű gáztüzelésű gőzkazán szorította ki, amelynek fajlagos beruházási és üzemköltsége korszerű gőzturbinával kap­csolatban kedvezőbben alakult, mint a gázmotoré, noha ennek kb 25%-os termikus hatásfokát nem múlta felül, de nem igényelt sok költséges tartalék­­alkatrészt és nem volt szüksége hosszú üzemszünetekre ezek beépítéséhez. 280 10. ábra 1000 lóerős kohógázmotor 1906.

Next

/
Thumbnails
Contents