Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv

8. ábra

500 lóerős légbefúvásos dieselmotor 1910.

A Diesel-motor a dugattyús gőzgéppel szemben való sok előnye következtében igen gyorsan terjedt el az egész világon. Ezek az előnyök a többi között: az addig egyetlen hőerőgéppel el nem ért jó termikus hatásfok, (ha a gőzgéphez a kazánt és segédberendezéseit is hozzászámítjuk) kis fajlagos helyszükséglet, ezáltal egyszerű üzem és kis fajlagos beruházási- és üzemköltség, olcsó tüzelőanyag, még egészen kis egységeknél és kis részterheléseknél is viszonylagosan kis tüzelőanyag-fogyasztás. Ezek következtében már egészen kis egységekben előnyös hajtóerőt szolgáltat, de sok ezer lóerőig terjedő nagy egységekben is univerzálisan alkalmazható.

Ennek hatására tértek át Lángék a Diesel-motor gyártásra és szereztek erre gyártási jogot a motor kifejlesztésében lényeges résztvevő Gebrüder Sulzer svájci vállalattól. A gyártás hamarosan megindult, egymásután készültek a 33 lóerősöktől az 1000 lóerősökig terjedő dieselmotorok, úgy hogy 1911-től kezdve a gőzgépgyártást lassan háttérbe szorították. (8. ábra)

Természetesen ez a gőzgépekétől ugyan nem nagy mértékben eltérő új gyártás bevezetése sem járt nehézségek nélkül. Különösen a magas hőmérsékletnek és nagy nyomásnak kitett fő alkatrészek bonyolult és kényes öntvényei jelentettek kezdetben az öntődének nehéz feladatokat.

A Sulzer-szerzodés lejárta után, 1920-tól kezdve, a gyár önállóan folytatta a dieselmotor továbbfejlesztését. A tüzelőolajnak az eddigi, nagynyomású leve-278