Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Gombás Tibor: Jendrassik György

Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű villamos vasút részére 1923-ban szállított újszerű, önhordó acélvázas szekrénnyel, középen lesüllyesztett főtartóval bíró kocsik szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése, ahol feltűnt kivételes képességeivel. A Tanulmányi Osztály egyik fontosabb munkaköre egy kompresszornélküli, középfordulatú semi-Diesel-motornak kifejlesztése volt a lengyel Swiderszkv szabadalmai alapján s így Jendrassik Györgynek mindjárt kezdetben alkalma adódott megismerni a Diesel-motor elméleti és gyakorlati problémáit. Az elhiva­tottak megérzésével a Diesel-motor továbbfejlesztésében, alkalmazási területé­nek kibővítésében látta jövőjét és elhatározta a kis- és középteljesítményű, gyorsjárású, kompresszornélküli nyersolajmotor megalkotását. Az akkor három évtizedes múltra visszatekintő klasszikus Diesel-motor kiforrott hőerőgépnek volt tekinthető. Több ezer, sőt tízezer lóerős gépek szám­talan példánya működött a szárazföldön és a tengereken. Tüzelőszerül a ben­zinnél olcsóbb és nem robbanásveszélyes nyersolaj fajtákat használták, amelyet jó hatásfokkal hasznosítottak. Egyre nagyobb teljesítményű egységeik láttak napvilágot, csak éppen az ellenkező irányban nem mutatkozott fejlődés. Az egyszerű kivitelű, kis teljesítményű motorok hiányoztak, amelyek a kisipar­ban, mezőgazdaságban és közlekedésben versenytársai lehettek volna a ben­zinmotornak. Tervének megvalósításához Jendrassik, György néhány elméleti kérdést rövi­desen tisztázott s ekkor azt javasolta a gyár vezetőségének, hogy elgondolásai alapján gyártsanak közösen motort „Ganz-Jendrassik” néven, a szabadalma­kat is közösen nyújtsák be, ezekért pedig ő a gyártott mennyiség alapján licen­ciadíjban részesüljön. A vezetőséghez tartozó, későbbi ügyvezető igazgató, Klein Ferenc azonban ebbe nem egyezett bele, mondván, hogy Jendrassik mint a vállalat mérnöke a munkaidő alatt dolgozná ki a terveket, a szabadalmazható ideák is összefügg­nek a szolgálati tevékenységgel. Jendrassik szerint viszont az elgondolás teljes egészében gyári munkájától függetlenül született meg és így a szabadalmi igény is teljes egészében a feltalálót illeti meg (57). Klein Ferenc ebben a vitában a tőkét képviselte*. Álláspontjából egyikük sem engedett, az együttműködés egyelőre lehetet­lenné vált közöttük, míg végül is a vezérigazgató, Kandó Kálmán közvetített közöttük Ó3 létrejött egy, nagyjából a Jendrassik álláspontját elfogadó megálla­podás, amely megadta neki a további munka lehetőségét. Az első szabadalmat, amely Belsőégésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás címén a nemsokára meginduló motorok indító eljárását védte, már közösen, a Jendrassik és a Ganz és Társa * Klein Ferenc a Hitelbank alelnökének, Klein Gyulának volt fia. Családja a bank főrészvé­nyesei közé tartozott, a Ganz-gyár pedig Hitelbank vállalat volt. Különben a charlottenburgi műegyetemen nyert gépészmérnöki oklevelet kitűnő minősítéssel. Jó fejű, de erőszakos ember volt, akinek gyárvezetési módszerei később is sokszor felingerelték Jendrassikot. 148

Next

/
Thumbnails
Contents