Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Gombás Tibor: Jendrassik György
Diákkorában szenvedélyesen sportolt is, vézna testalkata ellenére eléggé izmos volt és idővel növekedése is megindult. A MAC I. osztályú csapatában játszott, ahol veszedelmes góllövőnek, súlycsoportjában pedig jó ökölvívónak ismerték. Ekkoriban kezdtek jelentkezni nála is, bátyjánál is az erős vesefájdalmak. Bátyja rövidesen jobban lett, nála azonban valami 20 évig eltartottak a bántalmak, annak ellenére, hogy nagybátyja, a híres Jendrassik Ernő is kezelte és Illyés Géza professzor megoperálta. Fájdalmai nemegyszer alkotó munkájában is gátolták. Végül is egy fiatal orvos megállapította, hogy bilharziázisban szenved, amit déligyümölcs élvezése útján kaphatott el és egyszerű stibium kezeléssel meggyógyította. Érettségijekor, 1916-ban, javában dúlt az első világháború és Jendrassik György korosztályát, a 18 éveseket is behívták katonai szolgálatra. Ő is bevonult a kassai lovas tüzérekhez. Állandó vesevérzései miatt azonban hamar elbocsátották a katonai szolgálatból és ő még ugyanannak az évnek őszén megkezdhette egyetemi tanulmányait. A budapesti József Műegyetemre iratkozott be gépészmérnök hallgatónak. Ő inkább Zürichbe szeretett volna menni, hogy Stodolát hallgathassa, édesapja azonban a háború miatt ezt ellenezte. Az 1919/20. tanévre a műegyetem ajánlására és az illetékes minisztérium egyetemi ügyosztálya vezetőjének, Kármán Tódornak engedélyével ösztöndíjat kapott a charlottenburgi műegyetemre, ahol tanulmányai mellett alkalma nyílt ellátogatnia a Physikalische Gesellschaft üléseire és itt a nagy fizikusok, Planck, Einstein, Nerst stb. előadásait és vitáit hallgatni. A következő tanévben újra itthon folytatja tanulmányait és 1922. június 26-án 7360 szám alatt kitűnő minősítéssel megszerzi a gépészmérnöki oklevelet. 1922. augusztus 1-ével belép a Ganz és Társa — Danubius gép-, waggon- és hajógyár rt.* Tanulmányi Osztályára, amely a vállalat központjához tartozott és a Kői ányai út 31. sz. alatti Vagongyárban (Kocsigyárban) volt elhelyezve. Abban, hogy a Ganzhoz került, része lehet annak, hogy a vállalat akkori vezérigazgatója, a híres Kandó Kálmán, Jendrassik György édesapjának osztálytársa és kebelbarátja volt, része lehet annak, hogy hallhatott a Ganz-gyárban folyó Martinka-féle hőéiör ép kísérletekről, amelytől akkoriban sokat vártak, de valószínűleg az vonzotta legjobban a fiatal gépészmérnököt, hogy ennél a régi vállalatnál indult meg Bánki Donáttal 1889-ben a magyar gyáripari motorgyártás, amely azóta is megszakítás nélkül folyt. Mindezekl ől nyilvánvaló volt, hogy ez a nagy vállalat mindenkor tág teret nyújtott a mérnöki szellem szárnyalásának. * A Ganz vállalat címe, miután 1927-ben a budapesti Schlick—Nicholson gépgyár és a kistarcsai Gép és Vasútfelszerelési Vállalat, továbbá 1928-ban a Lipták Gépgyár, majd 1929-ben a budapesti Ganz-féle Villamossági beleolvadt, Ganz és Társa villamossági, gép-, waggon- és hajógyár rt. lett. 10* 147
