Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
A Gkmz-motorral folytatott kísérletekkel párhuzamosan Bánki Donát és Csonka János még egy jelentős és nevezetes találmányt dolgozott ki : a Bánki — Csonka-féle gáz kalapácsot. Bánki —Csonka-féle gázkalapács (1888) A 3. ábrán látható gáz- és petróleum kalapács tulajdonképpen két célú gép volt, melyet transzmisszió hajtásra és kovácsolásra egyaránt lehetett használni. A forgásban levő gép pusztán egy emelő kar vagy pedál elforgatására mozgásba hozta az ütőkost. Az ütőkos nem volt mechanikai összeköttetésben a motor tengelyével, hanem csak a gáznyomás gyorsította. Az ábrán látható 2 LE-es első példányt Csonka János 1888-ban készítette és a Műegyetem gépműhelyében helyezte üzembe, ahol az 22 éven át volt használatban. A feltalálók a gázkalapácsot 1890. augusztus 17-én szabadalmaztatták. A következő évben, 1891. augusztus 25-én pedig arra a német szabadalmat is megkapták. A Ganz-gyár a gázkalapácsot 2 — 10 LE-s kivitelben gyártotta. A német szabadalom alapján Németországban a Berlin Anhaltische Maschinenbau A. G. gyártotta a Bánki —Csonka-féle gázkalapácsot. Az egyik példányt a gyár az 1896. évi berlini ipari kiállításon is bemutatta. A Bánki — Csonka-íéle gázkalapácsok egyszerűbbek, jobbak és megbízhatóbbak voltak a korabeli szerkezeteknél és hosszú éveken keresztül üzemeltek a legkülönbözőbb műhelyekben. Bánki—Csonka-motorok (1890) A leobersdorfi motorok sikeres átszerkesztése, a fekvő hengeres Ganz-motor, majd a gázkalapács létrehozása után egy teljesen önálló motor terveit készítették el és valósították meg. Az új motor négyütemű, álló hengeres, izzócső gyújtásos benzinmotor volt, zárt motorházzal, a henger középsíkjából eltolt főtengellyel. Jelentőségét elsősorban az adta meg, hogy Bánki Donát és Csonka János ezen a gépen végezték híres karburátor kísérleteiket. Azonkívül ezen a motoron kerül alkalmazásra a később szabadalmazott automatikus csőgyújtás is. Bár a motor elvi vázlata a Ganz-gyár 1890. évi német nyelvű árjegyzékében már megtalálható, a feltalálók a továbbfejlesztett motort csak 1893. februárjában mutatták be a nyilvánosságnak, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapesten rendezett előadásainak első ciklusa keretében. -Ez a nyilvános bemutatás, amelyet Lázár Pál professzor tartott, késztette tulajdonképpen a feltalálókat arra, hogy motorjukat és azon a világ első porlasztóját szabadalmaztassák, 1893. február 11-én. Az első kísérleti Bánki —Csonka-motor 52 évi használat után került a Csonka Gépgyár házi múzeumába, onnan pedig a Közlekedési Múzeumba. Ilyen 110
