Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
2. ábra A Csonka-féle gáz- és petróleummotor szabadalmi rajza, német feliratokkal (1883. I.) szakító gyújtással működő gép volt. A motor 3 LE-t teljesített. Az átállás gázüzemről petróleumra és viszont egyszerűen két csap elforditásával volt lehetséges. Saját gyártmányú mágnesgyújtója 1941-ben került a Csonka Gépgyár házi múzeumába. A merőben új rendszerű motor kifogástalanul működött. Az első példányok egyike 1883-tól 1888-ig volt üzemben a Műegyetem gépműhelyében. Az indikátor diagramok szerint a motorok termikus körfolyama igen kedvező lehetett. Csonka János már ezeken az első motorain is sok olyan megoldást alkalmazott, melyek később, néha csak évtizedek múlva, általánosan elfogadott szerkezetekké váltak. A Csonka-gázmotor híre hamar túljutott az egyetem falain, ennek volt tulajdonítható, hogy amikor a Ganz-gyáv 1886-ban megvásárolta a Leobersdorf-i gépgyárat és ezzel sok kész, de használhatatlan motor került a birtokába, a gyár akkori nagyhírű vezérigazgatója : Mechicart András, őt kérte fel a motorok rendbehozatalára. Ez a tény döntő jelentőségű volt Csonka János életében, nemcsak azért, mert ezzel közvetlenül kapcsolatot létesített a Műegyetem 107
