Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
és az egyik legnagyobb ipari vállalat között, hanem azért is, mert ezzel indult meg a késó'bb meleg barátsággá fejlődött együttműködés közte és Bánki Donát között. Mechwart ugyanis két leobersdorfi motort Pestre hozatott és azok rendbehozatalával előbb Bánki Donátot bízta meg. Bánki Donát átszerkesztette a motorokat, de azok működése a közel egy évig folyó kísérletek után sem volt kielégítő. Akkor került sor 1887-ben a motorgyártásban elismert szakértő és feltaláló: Csonka János felkérésére. Bánki Donát és Csonka János a kísérleteket a Ganz Gyár kőbányai telepén kezdték meg. Csakhamar kiderült azonban, hogy a műhely nem alkalmas a komoly kísérletező munkára, ezért Mechwart András beleegyezésével a kísérleti motorokat a Műegyetemre szállították és a közös kísérletezés ott ment végbe. A sok fáradságos fejlesztő munka végül is meghozta gyümölcsét. Igaz ugyan, hogy a régi álló hengeres motorokból fekvő hengeres motorok lettek, és ezeken alkalmazták a két kiváló szakember szabadalmazott újításait is. Végül így a használat számára érettek lettek a leobersdorfi motorok és Ganz-motor néven kerültek forgalomba. A motorok feliratos tábláin megjelölték, hogy azok Bánki és Csonka szabadalmainak felhasználásával készültek. Bánki Donát és Csonka János első közös szabadalmai (1889) Az említett találmányokat a két fiatal feltaláló a következő címeken jelentette be: ,,Újítások gázgépeken”, bejelentés napja: 1889. I. 9. ,, Vezérlés négyütemű motorok számára”, bejelentés napja: 1889. III. 14. ,,Újítások gáz- és petróleummotorokon” , bejelentés napja: 1889. IV. 11. A sikeres kísérletek alapján a gázmotorokra vonatkozó szabadalmakra megindultak a tárgyalások a Ganz-gyár és a feltalálók között. A végleges szerződés a gyár és Csonka János között 1889. december 16-án jött létre, mely szerint a gyár nemcsak a gázmotorokra vonatkozó szabadalmakat vette meg, hanem a gáz- és petróleummotorokra vonatkozó többi Bánki —Csonkaszabadalmakat is. A szerződés szerint a Ganz Gyár 8%-os jutalékot volt köteles fizetni vételárként Csonka Jánosnak. A szerződés megkötése után a két feltaláló egymás között külön szerződésben úgy állapodott meg, hogy a szabadalmi jutalékokon egyenlő arányban fognak osztozni. Csonka János feljegyzéseiből ismeretes, hogy a gyár igazgatója: Gulden Károly közvetlenül a szerződés aláírása előtt, utólagosan beírta abba, hogy Csonka Jánosnak a petróleum motorokra vonatkozó minden esetleges jövőbeli találmánya is a gyár tulajdonát képezi. A viszonylag kedvezőtlen feltételek ellenére is fontos volt az a körülmény, hogy az ipar hasznosítani igyekezett a kiváló feltalálók szellemi értékeit és szoros kapcsolat alakult ki a Műegyetem és az ipar között. Sajnálatos volt azonban, hogy a kedvező lehetőségeket a Ganz-gyár vezetősége csak kis részben használta ki és ezzel óriási értékek mentek veszendőbe. Erre a porlasztóra vonatkozó találmány ismertetésével kapcsolatban még visszatérünk. 108