Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Terplán Sándor: Csonka János

házilag készült, mint többi alkatrészei, kezdetleges szerszámokkal, gyenge műhelyfelszereléssel — de pontosan és megbízható kivitelben. Ezt igazolta a Műegyetem akkori műhelyében: a Kétnyúl és Csillag (ma Szamuely és Gönczy Pál) utca sarkán álló Nagel-ház udvari szárnyában felállított motor, amely kifogástalanul működött.

Most, amikor hagyománytiszteletet erősen hangsúlyozva számos egyszerű, korabeli épületet műemlék táblával jelölünk meg, nem sokkal inkább kellene-e ezt a kultúrtörténeti szempontból olyan fontos helyet a nagy magyar feltaláló és a magyar műszaki emlékek iránti tiszteletből, de egyúttal tanúságképpen emléktáblával megjelölni. Ezt már csak azért is meg kellene tenni, mert az 1871- ben egyetemi rangra emelt Műegyetem 1872-től 1882-ig ebben a bérházban működött. A Steindl Imre professzor által tervezett Múzeum körúti épület ugyanis csak 1882-ben készült el.

Csonka János tehát a Nagel-házban kezdte meg közel fél évszázadig tartó, sikerekben és eredményekben gazdag működését. Itt indult el tervei és keze munkája nyomán az első magyar gázmotor, itt indultak el azok a kísérletek, melyek végeredményben a magyar motorgyártást megalapozták.

1. ábra

Csonka János ifjúkori arcképe egy műegyetemi tablóról (1879)

Az első magyar gáz- és petróleummotor (1882)

Csonka János helyesen látta, hogy a belsőégésű motor ipari tüzelőanyaga a folyékony szénhidrogén lesz, ezért hozzáfogott az első sikerült motor alapján egy kettős tüzelőanyaggal dolgozó motor megtervezéséhez.

A ,,dual fuel” motor tervei 1882-ben készülhettek, mert a 2. ábrán látható, 1883. I. keletű rajz már német feliratokkal készült. Az osztrák szabadalmat 1885. III. 16-án adták meg.

Ez a motor kétütemű, szelepes vezérlésű, vízhűtéses, keresztfejes, meg-106