Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Terplán Sándor: Csonka János

Az ifjúkor Az ifjú Csonka János felismeri és nagyra értékeli édesapja alkotó készségét, a szerkezeteiben megnyilvánuló szellemességet, rendkívül széles körű gyakorlati tudását és ezekből igyekszik minél többet, minél jobban elsajátítani. Az atyai tanácsokat nagy figyelemmel és hálás szívvel fogadja a fiú. Az apa viszont jóleső érzéssel látja, hogy az elvetett mag termékeny talajba került. A leg­nagyobb ipari államok gyáripara is ilyen családi műhelyekből indult el és a magyar ipar rohamos fejlődésének is meg lettek volna az előfeltételei, ha nem fékezik a monarchia béklyói. Az ifjú Csonka János is világosan látja ezt, de korán felismeri annak a fontosságát is, hogy a tudásért el kell menni a forrá­sokhoz, világot kell látni. Egyelőre kielégíti ugyan az édesapja műhelyében folyó sokrétű munka, de egyre inkább vágyik további ismeretekre, hogy maga is újat alkothasson. Bármilyen hősies munka folyik is a maga készítette, favá­zas, emberi erővel hajtott esztergán, bármilyen művészi ügyességgel készülnek is a csavarmenetek, folyik a hegesztés, a lágy- és keményforrasztás, a családi műhely felszerelése messze elmarad a rohamosan fejlődő ipar termelő eszközeitől. A továbbképzés vágya nagyobb lehetőségeket keres és a 19 éves ifjú kilép édesapja műhelyéből. Magyarországi munkahelyek, továbbképzés (1871-1874) Az Alföld - Fiúméi Vasút szegedi főműhelyében A 19 éves Csonka János az Alföld—Fiúméi Vasút szegedi főműhelyébe kerül. Itt közelről tanulmányozhatja a gyermekkora óta megcsodált gőzmozdonyok szerkezetét és mindazt a sokrétű mechanizmust és technológiát, ami a vasút­üzem fenntartásához tartozik. Egy javítóműhely azonban nemcsak a gyártmá­nyok megismerésére alkalmas, hanem arra is, hogy a gyakorlat nyújtotta tapasz­talatok birtokában értékelni lehessen a szerkezetet az üzembiztonság, a tar­tósság, az élettartam szempontjából. Abban az időben éppen a vasútüzem az, amely a leginkább igényes a felsorolt jellemzőkkel szemben. Az ifjúban már itt érlelődnek azok a később vaskövetkezetességgel megvalósított elvek, melyek egy, a gőzgépnél sokkal kényesebb területen is mindig érvényesültek és vég­eredményben a megbízhatóságukról híres, elpusztíthatatlan Csonka-féle szer­kezetekben igazolódtak. A szegedi főműhely jó iskola volt az üzemszerű gyártás és karbantartás alapismereteinek elsajátításához, Csonka János tudásszomját azonban már nem elégíthette ki és 1873-ban, 21 éves korában otthagyja a nagy vidéki várost és Budapestre költözik. 102

Next

/
Thumbnails
Contents