Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Közös mű

A perbeli tényállás a következő volt: az ismert "dános vitéz” cimü dalmű előadásáért a zeneszerzői a szövegíró és a dalszövegiró illetve jogutódaik kaptak jogdijat» A zeneszerző halála után az 5o éves védelmi idő elteltével az alperes szinház a jogdij fizetését a zeneszerző jogutóda részére beszüntette« A zeneszerző jogutóda keresetet indított az alperes szinház ellen, a jogdij megfizetésére« Keresetét arra alapította, hogy a mű alkotói "szerzőtársak”, ezért a szerzői jogi védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani» A közös müvet u»i. a mü sérelme nélkül nem lehet önálló részekre szétválasztani» Az alperes azzal védekezett, hogy a "dános yitéz" a Szjt, 5» § /2/ bekezdése alá eső mü, a társszerzőket tehát önálló szerzői jog illeti meg, ezért a védelmi időt mindegyik társszerző vonatkozásában külön kell számítani«

A Fővárosi Biróság a Szerzői dogi Szakértő Testülettől abban a kérdésben kért szakvéleményt, hogy a perbeli mü - szakmai szempontból - az emlitett szerzők egységes, szinpadi közös müvének tekinthető-e és ha igen, az egyes részek, úgy mint a daljáték zenéje, szövege /libretto/ és a dalbetétek szövege elválasztható-e egymástól az egységes közös mü sérelme nélkül,

A Szakértő Testület eljáró Tanácsa véleményének kialakításánál elsőrendű szempontnak tekintette, hogy konkrét ügyben és konkrét vitás kérdésben kell értékelést adnia, dogi megítélés szempontjából a kulcskérdés nyilvánvalóan az volt, hogy adott esetben oszthatatlan, tehát a törvény 5, § /!/ bekezdése alá, vagy nem oszthatatlan, tehát az 5. § /2/ bekezdése alá eső alkotásról van szó.

Az oszthatatlanság, illetve oszthatóság megitélése - a vélemény álláspontja szerint - alapvetően nem jogi, vagy nemcsak jogi' kérdés. Számos esetben olyan hely-70