Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Fordítás

ad.2* Filológiailag lehetetlen megállapítani, hogy I» r, alperes milyen mértékben támaszkodott a felperes fordítására, vagyis az átvétel hány százalékos mértékben történt«,

Végül a Tanács az előző véleményben foglaltakat elfogadva és az igénybevett szakértő munkáját is figyelembe véve becsléssel a ráfordított munkák arányát egybehangzóan 5o %-ban jelölte meg.

A továbbiakban a felperesnek a bíróság utján a Testülethez intézett kérdései között szerepelt még;

"A*' Szinházi Intézet könyvtárában elhelyezett és rendelkezésre álló példányok közzétételnek felelne-e meg?"

Erre vonatkozólag a Tanács Icátegórikusan kimondta, hogy "Könyvtárban /kézirattárban/ történő kézirat-elhelyezés közzétételnek nem tekinthető*

A fenti lényegileg egybehangzó szakvéleményeket a Fővárosi Bíróság elfogadta és elsőfokon jogerőre emelkedett Ítéletében a felperest jogalapra nézve döntő mértékben, az összegszerűségre nézve nagy mértékben nyertessé nyilvánította. Elfogadta, hogy a felperes fordítása eléri az átlagos szinházi fordítások színvonalát, eredeti, sajátos jelleg hiányában a magyar müforditás-irodalom hagyományainak megfelelő művészi szintet azonban nem ér el. Nélkülöz^ az egyéni eredeti jelleget, ezért a felperes a Szjt* szerinti védőiemre nem tarthat igényt* Ennek folytán a hírlapi elégtétel elrendelését nem tartotta indokoltnak* A felhasználás arányát 5o %=nak ítélte* A színházigazgató levélben történt közlését, hogy a darabot több mint valószínű előadják, úgy értékelte, hogy abban bízva a felperes a má~ sik színháztól fordítását visszakérte, ezért a várható* szerzői honoráriumtól elesett és ennélfogva az alperes színház kártérítési felelősségét megállapította.- 48 -