Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Jogosulatlan felhasználás

Megállapította még, hogy a szerzőt müvének fel­­használása esetén - mégha ez a szerző hozzájárulásával történt is - díjazás illeti meg. A Szjt„ 13. § /3/ bekez­dése értelmében az ellenszolgáltatásról csak kifejezett nyilatkozattal lehet lemondani. A kifejezett nyilatkozat megkövetelése - szemben a jognyilatkozattal - azt a megszo­rítást tartalmazza, hogy a lemondásnak expressis verbis­­nek kell lennie. Ráutaló magatartás tehát lemondásnak nem fogadható el. Az első fokú bíróság a keresetnek részben helyt adott az I. r. alperest 5.ooo.-Ft, a II. r. alperest 22.000.-Ft megfizetésére kötelezte, továbbá az állam részé­­re bírságot is megítélt. Megállapította u.i., hogy miután a Szjt szerint a jogdijról való lemondásnak kifejezettnek kell lennie, ami nem történt meg, ezért, amikor a felperes a II. r. alperesnek müvét felhasználásra átadta, az ellen­szolgáltatásban nem állapodtak meg. Tekintve, hogy az ellen­szolgáltatásban való megállapodás a szerződés lényeges fel­tétele, ennek hiányában érvényes szerződés nem jött létre, ezért a szerződést az ítélethozatalig terjedő időre hatá­lyossá nyilvánította és rendelkezett az ellenszolgáltatás nélkül maradt felperesi szolgáltatás megtéritéséről. Az I. r. alperes felelősségét azért állapította meg, mert a felperesi műnek nemcsak egy részét, hanem azt teljes egészében felhasználta. A II. fokú bíróság az Ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét mindkét alperessel szemben elutasítot­ta. A II. r. alperessel szemben azért, mert arra a megálla­pításra jutott, hogy a felperes müvét a II. r. alperesnek ajándékozta, igy annak rendeltetésszerű felhasználása után ellenszolgáltatást nem követelhet. Az I. r. alperessel szemben pedig azért, mert ő a felperes müvének csak kis' részét oktatásra használta fel, ami pedig a szabad felhasz­nálás körébe esik. 122

Next

/
Thumbnails
Contents