Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Jogosulatlan felhasználás

támaszkodik más értékelésekre is. Ez azonban nem teszi vitathatóvá a szerzői jogi védelmet megalapozó eredetiséget . "

"A kéziratban levő mű többszörözése, könyvtárban történő elhelyezése, mások számára hozzáférhetővé tétele, kikölcsönzése a per során bizonyítást nyert. Ez a magatartás, függetlenül attól, hogy az érdekelt személyek köre szűk szakmai rétegre korlátozódott, kétségen kivül a felperesi mü felhasználásának minősül."

A fentieken kivül I. r. alperes a kéziratos müvet az Egyetemen tartott előadásában is felhasználta. Ezt az egyetemi hallgatók által irt jegyzetek és a felperesi mü összevetése, továbbá a tanszék által kiadott útmutató alapján lehetett vizsgálni. Bizonyitéknak tekintette a Testület eljáró Tanácsa a temetika és a jegyzet szerkezetét, amely teljes mértékben /alcimek, stb./ követte a felperesi mü felépitését, továbbá az egyes megállapitások lényegi, tartalmi azonosságát, igen sok esetben jellegzetes kifejezések szó szerinti egyezését. A szó szerinti szövegrészek pedig tulmennek a felperesi műnek az I. r. alperesre gyakorolt benyomásán.

Nyilvánvaló volt az előadások megtartásának időpontjából az is, hogy nem a kiadott könyvet, hanem a kéziratot használták fel.

Miután a felhasználás tényét bizonyították, a tekintetben kellett állást foglalni, hogy erre alperesek milyen jogcimmel rendelkeztek. Erre vonatkozóan a szerzővel való megállapodás megállapitást nyert, mert az még az 1969. évi III. tv előtt jött létre és szóbeli volta miatt - alakszerüségi hiba folytán - érvénytelennek nem volt tekinthető. Megállapította azonban az I. r. alperes részéről történt jogtalan falhasználást, mert az meghaladta azt a kört, amelyre a felperes felhatalmazást adott /9/1969. /III.20./MM sz. r. 7.§/.

121