Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Jogosulatlan felhasználás

többszörözte, azt könyvtárában elhelyezte, igy mások szármára hozzáférhetővé tette, sőt, azt ki is kölcsönözte,, I, r. alperes pedig úgy, hogy azt egyetemi előadása során sajátjaként felhasználta.

A perben a felperes két müve szerepelt és vitás volt, hogy az ezek közül a később kiadott könyv az eléőnék átdolgozott, vagy rövidített változata-e«

A Tanács kimondta, hogy "figyelemmel arra, hogy a két összehasonlított mü szerkezete, fejezetbeosztása teljesen azonos, a csekély mennyiségű uj szöveg és a stiláris módosítások nem adnak alapot arra, hogy a könyvet átdolgozott változatnak minősíthessék, hanem rövidített kiadásnak «

Arra vonatkozólag, hogy a rövidítés Önmagában átdolgozásnak tekintendő-e, az l/l97o„ /III.2o«/MM sz; rendelet 34« § /A/ bekezdését hivja fel, amely a tárgyban a díjazás szempontjából rendelkezik ~ és amely szerint a rövidítések átdolgozásnak nem tekinthetők«

Ennek ellenére a később kiadott mü is szerzői jogvédelem alatt áll« Ezzel kapcsolatban a Szerzői 3ogi Szakértő Testület megjegyzi: "A szerzői jogi védelem nem a tartalmi újdonsághoz, vagy az esztétikai, illetve tudományos értékességhez kapcsolódik, hanem elsősorban a sajátos, eredeti, egyéni megfogalmazáshoz« Szemben a szépirodalommal, a tudományos irodalomban kétségtelenül nagyobb szerepe van a formai eredetiség mellett a tartalmi újszerűségnek is, az "abszolút újdonság" azonban itt sem várható el, hiszen a különböző tudományos nézetek mellett vagy ellen történő állásfoglalás., érvelés, az egyes tételek sajátos megfogalmazása, stb. akkor is önálló alkotásnak tekintendő, ha hasonló tartalmú gondolatok kifejtése más mübe'n is szerepel. A felperes müve történeti jellegű is, az egyes iskolák ismertető-értékelő bemutatása szükségképpen

120