Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

IV. fejezet. A metró alagútjainak építése

apránként átváltjuk — ismét vigyázva, hogy a föld leomlását elkerüljük és közben beépítjük magát az alagutat. Állandóan körös-körül támasztjuk a földet, hogy megtámasztatlan felület ne maradjon, mert ha elvétjük a kitámasztást, leomolhat a föld és maga alá temethet.

Ez a bányászati alagútépítés alapja. Nehéz, fáradságos és veszélyes munka, amelyet szűk helyen, sokszor vízben állva, máskor forróságban kell végezni.

A bányászati módszer legkisebb építési egysége a táró. A táró 4...8 m2 területű trapéz keresztmetszetű üreg, amelyet pallókkal bélelnek ki és a pallókat gömbfa keretekkel támasztják meg. Az alagútnak megfelelő nagyságú üreget több táró építésével és a tárók fokozatos bővítésével alakítják ki. A megtámasztó ácsolaton belül zsaluzatot építenek be, majd a zsaluzat és a tűzőpallók közötti hézagot betonnal töltik ki vagy előregyártott betonelemeket (betonidomkő) helyeznek el. Eközben a külső dúcolást fokozatosan visszabontják, hogy a dúcoló anyagot megmentsék. Ha a talaj különösen rossz, omlékony, a külső dúcolást benthagyják. A takarékosság a dúcolóanyag visszanyerésére ösztönöz, a veszély pedig éppen a dúcolás visszabontásakor a legnagyobb. A talaj viselkedésének helyes megítélése a vájár legnehezebb feladata. Ila elvéti és leomlik a talaj, maga és társai kerülnek elsősorban veszélybe, de az omlás következtében a felszíni házakat is kár érheti (36. ábra).

Mit jelent az omlás és milyen következményekkel jár? A leomló föld közvetlen veszélye —- az építőkre nézve — nem szorul bővebb magyarázatra.

Az omlás helyén képződő üreg, amely száz köbméteres nagyságrendet is elérhet, nem marad állandó, alakja, nagysága rövidesen megváltozik. Az üreg —- ha azonnal nem töltik ki — további omlásra és újabb üregképződésre ad lehetőséget. Az ún. utánomlás következtében az üreg állandóan felfelé vándorol, miközben a felette levő talaj fokozatosan repedezik és fellazul. A lazulás eléri a föld felszínét is, amely ennek következtében süllyedni kezd. A süllyedés hatására az épületek is megrepedezhetnek, szélső esetben össze is dőlhetnek.

Mielőtt az alagútépítést megkezdik, valamennyi épületet, amely a süllyedési zónába esik, gondosan átvizsgálnak. A normális alagútépítési tevékenység mellett is képződnek kisebb hézagok a talaj és az alagútfal között. Ezek 1...2 cm-es süllyedést okoznak. Ha olyan épületet találnak, amely a süllyedésre különösen érzékeny, azt megerősítik, kiürítik vagy lebontják. A süllyedési zóna határa kb. 30 m mély

98