Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

IV. fejezet. A metró alagútjainak építése

36. ábra. Alagútépítés munkafázisai:

1. I'ejtáró építés; 2. Talptáró építés; 3...4. C.alotte-fejtés és legyező ácsolat készítés; ő. Boltozat építés; 7. Magfejtés; X. Oldalfal építés és fenékboltozat készítés

alagutak esetén az alagutak szélétől számított 25...30 m távolságban van. A süllyedési zónán belül is változó a süllyedés nagysága, a középtájon nagyobb, a szélek felé haladva kisebb. A „normális” süllyedések általában nem okoznak épületkárokat. A váratlan omlások azonban —különösen, ha nagy tömegű föld mozdul meg — komoly veszélyt jelentenek az épületekre (37. áhra).

A veszély elhárítására ilyenkor minden erőt az omlás gyors betömésére fordítanak, hogy ne hatolhasson a felszínig. Ha az üreg nem túl nagy — 1...5 m3—, az üreget téglával, betonnal, faanyaggal, törmelékkel és minden más elérhető anyaggal töltik ki. Nagyobb üregek esetén az üreget lefalazzák és cementhabarcsot préselnek a fal mögé (injektálás).

*

1952 decemberének egyik délutánján a Puskin mozi közönsége igazán jól mulatott, amikor kedvenc komikusunk megjelent a vásznon. Bizonyára kétségbeesés és pánikszerű menekülés váltja fel a vidámságot

7*

99