Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
Az aknák felső részét —• amikor az aknát az építkezés befejeztével szellőztetésre rendezik be — vízszintes toldalékalagúttal kötik össze, ebbe zajcsökkentő falakat építenek, hogy a nagy sebességgel áramló levegő moraja — különösen éjjel — ne zavarja a környéken lakókat. Az aknák toldalékalagútjának másik végét — ha a közelben épület van — az épület mellett kéményszerűen a tetőzetig kiépítik, hogy a magasabb szintről viszonylag pormentes levegőt szívhassanak az alagutakba. Ha nincs a közelben épület, az akna végét díszráccsal zárják le. Az építés alatt felvonót helyeznek az aknába, ezt később kiszerelik. A felvonó mellett lépcső is készül, az építés alatti vészkijárás céljára, ha a felvonó nem működne. Amikor az akna elkészült, alsó szintjéről közel vízszintes alagutat építenek a pályaalagutak irányába. Ez az összekötő alagút vagy szellőzőalagút, a két elnevezés egyben a rendeltetést is megjelöli. Az összekötő alagút feladata az építés időszakában az akna és az épülő pályaalagutak közötti kapcsolat megteremtése. Az akna ui. a vasutat befogadó pályaalagutaktól kisebb-nagyobb — általában 30...50 m — távolságra épül. Helyét a városi adottságok szabják meg, pontosabban annak a szabad területnek a helye, amely az akna elhelyezését lehetővé teszi. Az összekötő alagút tehát az akna és a pályaalagutak közötti szállítást és közlekedést segíti elő. Végleges rendeltetése — az építés befejezése után — az állomások és pályaalagutak szellőztetése; itt helyezik ugyanis el a szellőzőventillátorokat. A pályaalagutak, állomások, üzemi terek kiépítését az összekötő alagutakon keresztül valósítják meg. Az aknával átellenes végük közvetlenül csatlakozik a pályaalagutakhoz vagy állomásokhoz. A pályaalagutak (vagy vonalalagutak) különböző módszerekkel épülnek. Az építési módszer megválasztása döntően a talajviszonyoktól függ. Különböző talajviszonyok között más és más építési módszereket és anyagokat alkalmaznak. A legkorszerűbb építési mód — a pajzsos eljárás — mellett a különböző bányászati módszerek válfajai is szükségszerűen előfordulnak. Ennek megfelelően helyszínen készült beton, előregyártott vasbeton (blokk), öntöttvas tübing lehet az alagutak falazatának anyaga. Az alagútépítés bányászati módszere a legrégibb eljárás. Ma is gyakran alkalmazzák, különösen rövid alagútszakaszon, ahol a gépesítés nem gazdaságos. Előnye, hogy valamelyik válfaja bármilyen talajban alkalmazható-Lényege: az alagutat részletekben építik meg, a talajt fa ácsolattal támasztják és az ácsolat védelme alatt építik magát az alagutat. Kivájunk egy üreget a föld alatt és gyorsan kitámasztjuk, hogy ne omoljon a fejünkre a föld. A kitámasztást azután 7 A budapesti metró 97
