Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
pelési időket ennek fig37elembevételével állapítják meg. Különösen fontos a kizsilipelési idő megfelelő megállapítása és betartása. Kizsilipeléskor ugyanis a test szöveteiben és a vérben felhalmozódott túlnyomás alatti gázok (főleg a levegő nitrogénje) csak igen lassan távoznak el a kilégzés útján. Ha a kizsilipelés gyorsabb a szükségesnél, a vérben felhalmozódhatnak a gázok és vérkeringési zavarokat idézhetnek elő. Ezt a jelenséget caissonbetegségnek nevezik. A vérben rekedt légbuborékok megtámadhatják a szivet, tüdőt, idegrendszert, izomgócokat, végtagokat. A caissonbetegség általában erős fájdalommal jár, amely a kizsilipelés után 1...2 óra múlva jelentkezik. Gyógyításakor a beteget ismét bezsilipelik — a munkatérnél magasabb nyomásra — és ismét kizsilipelik, azonban igen lassan, a normális kizsilipelési idő többszörösét kitevő időn keresztül. A lassú kizsilipelés alatt ritka kivételektől eltekintve megszűnik a caissonbetegség. A caissonbetegség ily módon végzett gyógyítására külön zsilip, az ún. betegzsilip használatos. Előírás, hogy minden túlnyomásos munkahelyen legyen betegzsilip és állandó orvosi felügyelet. A betegzsilip hasonló a személyzsiliphez, azonban két kamrából áll, hogy az egészségügyi személyzet a beteghez bejárhasson anélkül, hogy a betegzsilipben uralkodó nyomást meg kelljen változtatni. Ezenkívül a betegzsilipben ágyakat helyeznek el a már ismertetett egyéb tartozékokon kívül (35/c ábra). Az egészségügyi rendszabályok legfontosabb ja, hogy levegőtúlnyomás alatti munkát csak teljesen egészséges, 20...40 év közötti személyek végezhetnek. Az ilyen munkát' végzőknek tartózkodniuk kell minden mértéktelenségtől és általában jól tápláltnak (de nem kövérnek!) kell lenniük. A megfelelő fizikai és egészségi állapotot havonta 94 35/c ábra. Betegzsilip
