Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
Bevezetés
KE DVES OLVASÓ! Elkészült a budapesti metróhálózat egy darabja és az építők most átadják önnek, hogy öröme teljék benne. Hosszú és nehéz munka árán született, mert minden újért keményen kell dolgozni, s az úttörő munka — különösen, ha a föld alatt kell utat törni — mindig küzdelmes. A budapesti metróhálózat első szakaszát további vonalak követik majd, mert csak ezen az úton valósítható meg a gyors, kényelmes, balesetmentes tömegközlekedés. Az első szakasz üzembehelyezése kezdeti lépése egy több évtizedes építési programnak. Ez a program átalakítja a városi közlekedést és sok tekintetben a város képét is. Kiépül Budapest föld alatti része, amely éppúgy a város egy darabja, mint a Nagykörút, vagy a Vár. Arra törekedtünk, hogy ezek a föld alatti építmények beilleszkedjenek a város hangulatába, szerves folytatásai legyenek a múlt és jelen alkotásainak, amelyek összessége Budapest szépségét hordozza. A metró építése 1950-ben kezdődött. Nehézségek, buktatók, akadályok az egyik oldalon, akarás, hősiesség és eltökéltség a másikon. 20 évvel a kezdet után születik meg az első vonal. Miért váratott ilyen sokáig magára? És a ,,miért”-ek sokasága még, amely 20 év alatt felhalmozódott ... Ebben a műben szeretnék számot adni arról, ami ez alatt a 20 év alatt történt. Választ a „miért”-ekre, de ennél többet is: szeretném megismertetni az Olvasót a „hogyan”-nal, bemutatni a létesítményt, az építés körülményeit és az üzem lebonyolítását. * A nagy alkotások építőit számontartja a történelem és a nép. Utcákat, tereket neveznek el híres építészekről. Kinek a nevéhez fűződik a földalatti? Erre a kérdésre hiába keres választ az Olvasó. A metró tipikusan kollektív alkotás, túlságosan is nagy ahhoz, hogy valaki egyedül tekinthesse a magáénak. Mint szellemi alkotás, igen sok mérnök és technikus alkotó munkájának eredménye, de a nemzetközi tapasztalatok is testet öltenek benne.
