Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
25. ábra. Az egykori Duna-ág a mai Nagykörút helyén Az oligocén kor végén a budai oldal végképp kiemelkedik a tengerből, a pesti oldal viszont lesüllyed. Közben a tenger is fokozatosan visszahúzódik. A pesti szárazföld első képződménye a budai hegyekhez félszigetszerűen csatlakozó földnyelv, amelynek határa a mai Budafok—Mogyoród—Cinkota—Üjpest vonal. A tengerparti állapot — amely a vízpart visszahúzódása során egész Pest területét végigsöpri — lazább talajrétegek, mint homok, iszap, agyag leülepedésével jár. A tenger visszahúzódását időnként még megzavarják a vulkánok kitörései. Ilyen késői vulkáni kitörés eredményeképpen keletkezett a Visegrádi hegység és a Börzsöny. A tenger visszahúzódása közben alakul ki a folyók, tavak mai képe. Ekkor már a mai Budapest helyén óriás emlősök — mastodon, rinocerosz, hipporion — tanyáznak. Miután a Duna áttörte a Visegrádi-szorost, ismét elönti a víz a pesti oldalt. A folyó szinte az egész pesti oldalon szétterül, egyben kaviccsal, homokkal borítja el a tengeri üledékből összeállt altalajt. E homokos kavicstakaró vastagsága ma 12... 16 m és ezen nyugszanak ma is Pest épületei. A Duna fokozatosan bevájja medrét, mélyül és visszahúzódik a pesti síkságról. Néhány mellékága sokáig fennmarad, és Pestnek, mint emberi településnek is meghatározza arculatát. 72
