Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
IV. Fejezet A METRÓ ALÁGÚT JAINAK ÉPÍTÉSE 1. A talaj cs a talajvíz Budapest két részének, Budának és Pestnek földrajzi szépsége — a hegyvidék és a síkság találkozása — földtörténeti szempontból különböző világok egyesüléséből keletkezett. A Föld ókorának idején Budapest egész területét tenger borította. A tenger üledéke adta a későbbi budai hegyek alapanyagát (mészkő, dolomit), korálzátonyok és tengeri élőlények mészvázának maradványaiból. A földtörténet középkorát a különböző irányú földmozgások jellemezték. Egyes területek kiemelkedtek a tengerből, más részek lesüllyedtek. A kiemelkedett hegységek és a lesüllyedt tömbök között völgyszerű árkok képződtek, amelyeket továbbra is tenger borított. A kiemelkedő részeken keletkező növényzet a szél és a víz romboló munkája folytán a tengerrel borított völgyekbe kerül és leülepszik, így keletkeztek szénrétegek Budapest környékén (Pilisvörösvár, Pilisszentiván), de néhány centiméteres vastagságban a város más részein is, mint például a Városliget és a Duna alatt. Az erózió révén leülepedett kőzettörmelék egyre vastagszik, a belehulló tengeri élőlények mészvázával összekeveredve — és saját súlyának nyomása révén — elkövesedik, végül sziklakemény képződmény válik belőle. így keletkezett a budai márga, amelyben a Déli pályaudvar és Moszkva tér közötti metróalagutak haladnak, ebben a kőzetben robbantással kellett utat törni. A földtörténet során a gyakori mozgások egyre változtatták a hegyek alakját, a hegyképző (tektonikus) erők egyre újabb formációkat hoztak létre. Közbe-közbe vulkánok is működtek, ezek újabb kőzetfajtákat hoztak a felszínre. A vulkáni működés révén maradtak ránk Buda hőforrásai. A tengerbe hulló szélhordta üledék egyre vastagabb réteget képez a tenger fenekén. A vulkanikus anyagok porából az állati eredetű mészszel keveredve viszonylag szilárd formáció keletkezik. így született a kiscelli agyag, amely alagútépítési szempontból a Szt. István tér— Kossuth tér—Duna—Batthyány tér szakaszon kedvező anyagnak bizonyult. 71 j
