Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
II. fejezet. A budapesti metróhálózat kialakítása
„baromfi hekatombáktól, ezrekre menő marhabőrrel és minden hozzávaló illattal, a járdaszélen folyó fekete patakkal, a cholera és pestis refrainjével” terhes. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja ezt írja: „Mi szép és kényelmes leend a budapestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk, ronda Király utcát és annak unalmas, végnélküli házsorát.” 1870-ben a parlament 24 millió koronát szavazott meg a sugárút kiépítésére, amely 20 év alatt elnyerte mai képét. A SUGAR-út (ma Népköztársaság útja) Európa egyik legszebb útvonala lett, sétaút, amely a Városligetbe vezet. Nem mellékes az a körülmény, hogy a Sugár út tervét a parlament szavazta meg és nyújtott rá hitelt. A városrendezés, a szép Budapest kialakítása nem tekinthető csupán a budapestiek ügyének, ez a gondolat vonul végig a parlamenti vitán. Bár a gondolatnak ellenzői is akadnak szép számban, Gorove István közlekedésügyi miniszter évszázadra előremutatóan szereli le az akadékoskodókat: „.. .nem hagyható tekinteten kívül az, hogy mily hatása van egy főváros fejlődésére és magára az államra nézve annak, hogy ha a főváros a nemzeti élet azon képét nyújtja, melyet ott mindenki keres.” A Lóvasút-társaság ez időben már nagy ütemben építette vonalait Budapesten. Érthetően a Sugár úton is lóvasúti vonalat szeretett volna létesíteni. A város vezetősége azonban — az útvonal szépségének megóvása érdekében — nem engedélyezte a sínpálya kiépítését. A Közmunkatanács volt az a pajzs, amely a megújuló és mind erőteljesebb ostromot visszaverte. Nemcsak esztétikai, de forgalombiztonsági okokból is ellenezték a lóvasutat: „.. .Mert aki ismeri az Andrássy út forgalmát, annak félelemmel kell gondolni az általános közlekedés biztonságának amaz állandó veszélyeztetésére, melyet ott a közúti vaspálya elkerülhetetlenül felidézne. Vasár- és ünnepnapokon pedig, s más rendkívüli alkalomkor, például lóversenyek idejében, a forgalomnak szerencsétlenségek nélkül lebonyolítására teljességgel nem lehet számítani, sőt attól kell tartani, hogy az Andrássy úton ilyenkor a forgalom esetenként egészen fennakadna. Már a nagykörúti vasút a Nyolcszög-téren (ma November 7-e tér) nagy mértékben érzett akadályát képezi a közlekedésnek; könnyen elképzelhető, mennyire megnövesztené ezt az 37
