Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
II. fejezet. A budapesti metróhálózat kialakítása
II. Fejezet A BUDAPESTI METRÓHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA 1896. május 12-én a Siemens—Halske cég budapesti irodája egy közleményt hozott nyilvánosságra: „Őfelsége a király, a legkegyelmesebben elhatározta, hogy egv utat tesz a Gizella térről a Városligetbe és megengedte, hogy a vasút a Ferencz József földalatti vasút nevet viselje.” Amikor 1896. május 3-án megnyitották az európai kontinens első földalatti vasútját, a hazai és külföldi közönség egyhangú csodálata övezte ezt az akkor valóban korszerű, a kor műszaki színvonalát messze túlhaladó létesítményt. Az úttörő munka Magyarország fennállásának 1000 éves jubileumára valósult meg és a millenniumi ünnepségek méltó fénypontja volt. A következő — második — metróvonal pontosan 73 év és 11 hónap múlva, 1970. április 4-én nyílik meg a közönség számára és ugyancsak nagy jelentőségű jubileumhoz, hazánk felszabadulásának 25. évfordulójához kapcsolódik. * A millenniumi földalatti vasút létesítése az 1800-as évek utolsó harmadában végrehajtott városrendezési tevékenységhez kapcsolódik. Andrássy Gyula gróf (később miniszterelnök), aki több évet töltött Párizsban, felvetette egy sugárút építésének gondolatát, amely a Városligetet kötné össze a Belvárossal. A párizsi boulevard-okat utánzó sugárút az akkori Király utca forgalmát (ma Majakovszkij utca) tehermentesítette volna, minthogy ez ekkoriban az egyetlen útvonal volt a Városliget felé, amely a pesti polgárok hétvégi pihenő- és szórakozóhelye volt. A nemesi rend és a vagyonosodó polgárság egyre inkább viszolygott a nagyforgalmú, piszkos, állandó zsibvásár jellegű Király utcától, amely az akkori kereskedelem fő ütőere volt Budapesten. A korabeli sajtó valóban borzalmas képet fest a Király utcáról, amely 36
