Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője

A jövő városi tömegközlekedése metrók nélkül nem képzelhető el. Nem lehet azonban a tömegközlekedés fejlődését lezárni a ma ismert metrókkal. A városi lakosság szaporodása és a közlekedési igények növekedése újabb problémákat vet fel. A jövő városainak létfeltételei között döntő helyet foglal el a városi tömegközlekedés.

Eljön az idő, amikor az utazási szükségletek meghaladják egy-egy metróvonal teljesítőképességét. A következő lépés a metró expresszvonalainak kiépítése lesz. Az expressz-vonalak a meglevő metróvonalakkal párhuzamosan vagy különböző metróvonalak fontosabb állomásai között szállítják az utasokat. Jellegzetességük, hogy csak 3.. .5 km-enként épülnek megállók, így nagy utazási sebességgel (50...60 km/h) haladnak, szemben a „hagyományos” metrókkal, amelyek állomásai 500... 1000 m-enként helyezkednek el. Az utas — bár mindkét vonal azonos irányba halad — metróról metróra való átszállással éri el célját, ha gyorsan akar utazni. Lehetséges, hogy a jövő mammutvárosaiban 3.. .4 metró is fut majd egymás mellett, mindegyik ritkább megállókkal, következésképp nagyobb sebességgel.

Jelenleg New Yorkban és Párizsban működnek expressz-vonalak, a meglevő „hagyományos” metróhálózat mellett.

A jövő kutatása a városi tömegközlekedés területén is új megoldásokat keres. A metrók mellett —- rüvidebb távolságokra —- szóba jön a mozgójárda is, illetve egymás mellett futó mozgójárdák sora, amelyek különböző sebességgel haladnak. A szélső mozgójárda a siető gyalogos sebességével halad, az egyes mozgójárdák között 5.. .6 km/h sebességkülönbség van. Egyikről a másikra átlépve felgyorsul az ember haladása, a „leszállás” pedig visszafelé, a nagyobb sebességgel haladóról a kisebb sebességű felé átszállással mehet végbe.

A metró expressz-vonalai és a mozgójárdák mint a nem nagyon távoli jövő közlekedésének elemei műszaki megalapozottsággal előrebecsülhetők. Hogy mi következik utánuk? Ez ma még a fantázia birodalmába tartozik, de napjainkban éppen a tegnap „fantasztáidnak álmait valósítja meg a technika fejlődése. Az ember, aki eljut a Holdra, meg kell, hogy oldja saját „fészke” problémáit, a föld városainak közlekedését is.

3*

35