Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője
beszámít, kitűnik hogy a valóban közlekedők naponta majdnem háromszor utaztak. Budapest e tekintetben világviszonylatban az elsők között van. A budapestiek nagy „mozgékonysága” a következő okokra vezethető vissza: a) a lakosság teljes foglalkoztatottsága; b) olcsó tömegközlekedési tarifa, c) intenzív kulturális és társasági élet, (I) a lakóhely és munkahely közötti nagy távolság. ❖ A metrók létesítésének másik oka az utcák telítettsége járművekkel. Az utcán a tömegközlekedés járművein kívül teherszállító járművek és magángépkocsik közlekednek. Korunk egyik jellegzetessége a gépkocsik számának rohamos növekedése. Az utcák telítettsége fokozatosan növekszik, a forgalom ennek következtében egyre lassul. Az utcák zsúfoltsága miatt az utcai tömegközlekedés is lelassul, utasszállítási kapacitása csökken. Üjabb járművek beállításával növelhető a férőhelyek száma, de az utca zsúfoltsága tovább fokozódik, következésképpen az utasszállítási kapacitás alig növekszik. Ebben a körforgásban a fejlesztés önmaga gátjává válik. Azt gondolnánk, hogy a magángépkocsik fokozódó használata csökkenti a tömegközlekedésre nehezedő nyomást. Azokban a városokban, ahol átlagosan minden családra jut gépkocsi, ellenkező tapasztalatot szereztek. A munkahelyek közelében megoldhatatlan a parkolás, ezért rendszeres munkába járás gépkocsin csak kevés ember számára lehetséges. Londonban ahol a lakosság jelentős része külvárosi jellegű településeken él — a Belváros határán fekvő metróállomások mellett létesítettek hatalmas szabadtéri parkolóhelyeket. így a munkába járók részben saját gépkocsijukat, részben a metrót használják. * Budapesten az utcák zsúfoltsága még nem érte el azt a mértéket, amely sok városra már jellemző. A metró elsődlegesen a tömegközlekedési eszközökre nehezedő és az útfelszínen már kielégíthetetlen szükségletet hivatott pótolni. Amikor a második ok — az utcák zsúfoltsága — az első vonal megnyitása után 5 vagy 10 év múlva komolyan érezteti majd hatását, remélhetően már a második vonal is — legalább részben — üzembe kerül és ekkor lehetővé válik a felszínen haladó villamosvonalak egy részének felszámolása. 31