Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője
A férőhelyek alakulása a különböző tömegközlekedési járműveken, illetve szerelvényeken a következő táblázatból látható (III. táblázat). III. táblázat Tömegközlekedési jármüvek férőhely-adatai Jármű, ill. szerelvény Férőhely (5 fő/m2) Maximális befogadóképesség zsúfoltság mellett/fő ülőhely állóhely összesen Budapesti metró 1 kocsija 42 128 170 250 Budapesti metró 3 kocsis szerelvény 126 384 510 750 Budapesti metró 6 kocsis szerelvény 252 768 1020 1500 Villamos motorkocsi UV 1—5 94 120 Csuklós villamos CsM-5 200 240 Csuklós autóbusz 36 124 160 230 Azok előtt, akik naponta utaznak a budapesti tömegközlekedési hálózaton, nem szorul bővebb magyarázatra, miért szükséges a metró Budapesten. Mégis szükséges megvilágítani azokat az indokokat, amelyek egy nagyvárosban a metró létesítésének elhatározásához vezetnek. A metró létesítését általában két tényező indokolja: a) a felszíni tömegközlekedési hálózat már nem képes elszállítani a jelentkező utastömegeket; b) a felszíni úthálózaton már nem lehetséges lebonyolítani a tömegközlekedési és az egyéni járművek forgalmát. E két indíték együttesen és külön-külön is jelentkezhet. A városok pénzügyi-anyagi helyzete többnyire nem olyan kedvező, hogy a metrót idejében megépíthetnék, ezért amikor az építéshez hozzálátnak, már mindkét tényező erőteljesen döngeti a kapukat... Különösen a felszíni hálózat zsúfoltsága sújtja a naponta munkába járó dolgozókat. * 29
