Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője
Egy háromkocsis közúti villamosszerelvényen — kocsinként 2 dupla és egy szimpla ajtóval — összesen 6 dupla és 3 szimpla ajtó van, vagyis az utascsere 15 „sorban” megy végbe. Figyelembe véve a lépcsők lassító hatását is, az utascsere csúcsforgalomban megállónként 1...2 percet vesz igénybe. A 3 kocsis metrószerelvényen 12 dupla ajtóval 24 sorban bonyolítható le az utascsere. Az állomási tartózkodás ezért 30...40 másodpercre csökken. d) A metró forgalombiztonsága olyan mértékű, hogy a baleseteket szinte teljesen el lehet kerülni. Mivel a metró pályáját sem gyalogosok, sem más járművek nem keresztezik, gázolás vagy összeütközés nem következhet be. A metró kocsivezetői a KRESZ-t nem is tanulják. A korszerű jelző- és biztosítóberendezések a kocsik egymásbaszaladását is megakadályozzák. Ezek a berendezések olyan biztonságot adnak, hogy ha a kocsivezető túlhaladná a tilos jelzést, egy automatikus berendezés — függetlenül a kocsi vezető tevékenységétől — lefékezi és megállítja a szerelvényt. A nagy forgalombiztonság lehetővé teszi a kocsiban rejlő sebesség maximális kihasználását. A metrók több mint 100 éves története alig ismer balesetet. Az előfordult összeütközésből származó balesetek is a metrók kezdeti időszakában történtek, amikor a biztonságot szinte tökéletessé tevő automatikus berendezéseket még nem ismerték. * A budapesti útfelszíni tömegközlekedésben 1967 folyamán 1527 baleset és 3641 „esemény” fordult elő. („Esemény” alatt olyan, nem közvetlen baleset jellegű esetet értünk, amely a forgalom rövidebbhosszabb leállásával jár.) A tömegközlekedés baleseteiből 59 haláleset és 1863 sebesülés származott. A balesetek nagy részét idegen járművek okozták, ami a közúti forgalomban a tömegközlekedés nagymérvű kiszolgáltatottságát mutatja. A tömegközlekedésben bekövetkezett balesetek és események a közvetlen károkon túl minden esetben súlyos közlekedési dugót okoznak. A balesetek miatti mentés, a ténymegállapítás 10...30 percet vesz igénybe, ezalatt a tömegközlekedés többnyire leáll, a járművek összetorlódnak, a megállóban várakozók egyre szaporodnak. A keletkezett közlekedési dugó feloldása sokszor egy óránál is hosszabb időt igényel. e) A metró nagy befogadóképességű kocsikkal és hosszú szerelvénnyel közlekedhet. A nagy utazási sebesség miatt az utazási idő rövid, a metrókocsikban több állóhelyet és kevesebb ülőhelyet létesítenek, ezzel a férőhely is növekszik. 28
