Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

várad tér—Marx tér között — a legjelentősebb csomópontokat érinti. Ha csak az elkövetkező évtized terveit nézzük, az érintett csomópontok egyidejű korszerűsítése mellett 6 aluljáró építésével lehet számolni. Ezek közül kettő — a Kálvin és Marx tér — a Baross térhez hasonló nagyszabású elképzelések megvalósítását jelenti, az Üllői út—Ferenc körút sarkán épülő — e sorban az első — az EMKE aluljáró nagyságrendjének felel meg, hasonló nagyságrendű a Felszabadulás téri is, amíg a Nagyvárad téren és a Deák téren kisebb igényű aluljárók létesülnek. Az észak-déli vonal teljes hosszán — az előbbiekkel együtt 14 db aluljáró építését irányozták elő (86. ábra).

*

A fejlődés a modern nagyvárosi közlekedést fokozatosan a föld alá szorítja. Elsőként a tömegközlekedés kerül föld alá, mert az utcák mérete szinte változatlan marad, miközben a forgalom sokszorosára növekszik. 1863-ban Londonban épült meg az első földalatti vasút, ma pedig alig van olyan nagyváros, amelynek nincs metrója vagy

87. ábra. Több szintes közlekedési csomópont a föld alatt

156